Magyarországon szokás borravalót adni néhány szolgáltatás igénybevétele után az árán túl. Az úgynevezett borravalós szakmákra egyébként is jellemző, hogy a fix fizetés alacsony, ezért fontos, hogy jattot is kapjon a dolgozó. Viszont a szomszédban éppen most készülnek megadóztatni a tipet.
A kultúra része a borravaló
Egyes szolgáltatásokért (például felszolgálás, hajvágás, ételfutár-szolgáltatás) szokás borravalót hagyni az elégedettség jelenként Magyarországon, igaz nem kötelező. Ennek az összege például éttermekben jellemzően a számla végösszegének az 5-10 százaléka, bár sok minden befolyásolhatja a nagyságát.
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnökének a tapasztalatai szerint a magyar az egyik legjobban fizető vendég. Ha jót kap, elégedettségét pénzzel szívesen és bőkezűen kifejezi.
Az úgynevezett borravalós szakmákra jellemző, hogy a fix fizetés alacsony, és a havi jövedelem jelentős részét a borravaló teszi ki – jegyzi meg a VG. Például a futároknál - a beszámolóik alapján - ritkán fordul elő, hogy nem kapnak jattot. A nagy többség pár száz forintot ad a szolgáltatásukért, ezzel egészül ki a fizetésük. Nagyobb összegek inkább étteremben jellemzők, egy hosszabb vacsora, hosszabb és többszöri kommunikáció, például jól sikerült étel- vagy italajánlás után.
Általában nem születik bevallás a készpénzben, zsebbe adott borravalóról. Nem véletlenül kapott kedvezményes adózást a szervizdíj, amely a szürkegazdaság kifehérítésének az eszköze is.
Van, ahol szervízdíjat számolnak
Számos országban az éttermekben felszámolnak szervízdíjat, asztalpénzt, terítési díjat stb. is a számlákon. Hogy pontosan ezek mit takarnak, vagy például az étlapokon feltüntetett árba bele vannak-e kalkulálva, arról az étteremben apró betűs szöveg tájékoztatja a vendéget a menükön. Ha a feltüntetett árak az áfát igen, de a szervizdíjat nem tartalmazzák, akkor a vendég jellemzően 5-15 százalékkal nagyobb összegről kap számlát.
Magyarországon nem kötelező a felszolgálási díj, de sok helyen élnek vele. Ennek egyik oka, hogy kedvezményes adózással fizethető ki a munkabérként adózó borravalóval ellentétben. Ez a fajta mozgó bér a forgalom függvénye, tehát minél nagyobb forgalmú egy étterem, annál többet kereshetnek az alkalmazottak.
Megadóztatják a borravalót a szomszédban
Nemcsak Magyarországon, hanem például a szomszédos országokban is foglalkozik az államhatalom a borravaló kérdésével. Nagy többséggel szavazta meg a román törvényhozás azt a törvényt a napokban, amely 10 százalékos jövedelemadót vet ki a borravalóra a vendéglátószektorban. A jatt adórészének a visszatartása a munkáltató feladata, aki a fennmaradó 90 százalékot – szintén szabályozott módon – osztja ki az érintett alkalmazottaknak.
A törvény életbelépésétől kezdve külön rovatot kell a számlákon fenntartania a vendéglátóhelyeknek. Oda a vendég írhatja be a borravaló összegét vagy arányát. Amennyiben az államfő addig kihirdeti, a jogszabály január elsejével lép hatályba.
Korábban is próbálkoztak vele
2015-ben is próbálkoztak hasonló törvénnyel a románok. Akkor 16 százalékos társasági adóval próbálták terhelni a jattot. A vendéglátósoknak nyugtatömbön kellett regisztrálniuk a borravalót. Emellett az alkalmazottak saját pénzéről is napi nyilvántartást kellett vezetniük. Ez tette lehetővé az adóellenőröknek, hogy bírságolhassanak, amennyiben eltérést fedeznek fel a vendéglátósoknál lévő pénz és a számlázott összegek között.
Hamar kiderült, hogy ez a módszer a gyakorlatban nem alkalmazható, ezért néhány hónap után visszavonták az erről szóló jogszabályt.
