A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek miatt többször állt a munka a hazai autógyárakban, elsősorban a nemzetközi ellátási láncok akadozása miatt, újabban pedig az orosz-ukrán háború okoz jelentős problémákat az iparágnak.
Újabb leállások várhatóak az autógyártásban
Fennakadásokat okozhat a hazai autógyártásban az orosz-ukrán háború, mert az iparág számára több nélkülözhetetlen termék érkezett korábban ezekből az országokból. Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkára viszont azt feltételezi, hogy néhány hónap után rendeződhet a helyzet, hiszen az afrikai kapacitások növelésével idővel pótolhatóak lesznek a nemrégiben kiesett eszközök – írja a Portfolio.hu.
Visszavetheti továbbá az európai autóipart az akkumulátor-gyártáshoz használt a neon-, a palládium-, vagy a gumigyártáshoz szükséges koromszállítmányok akadozása is (a korom 40 százaléka például az orosz piacról származott). A megtorpanás hossza előre azonban nem látható, hiszen nem tudni, meddig tarthatnak a harcok keleten.
A szakember megjegyzi azt is, hogy mindezek mellett a pandémia alatt már jelentkező chiphiány sem rendeződött, valamint az iparág költségnövekedésre számít az elszálló energiaárak miatt is.
Értékesítési problémák
Kiesést jelenthet a magyar autógyártásnak az is, hogy a cégek már nem szállítanak autókat az ukrán és orosz piacra. A Suzuki felvevőpiacának valamivel kevesebb mint 10 százaléka szűnhetett meg emiatt a közelmúltban, az Audi és a Mercedes termelésének pedig nagyjából 3-5 százalékát vitte el ez a két ország.
Mára egyébként is kisöpörték a gyártók a raktáron lévő autókat, és jelenleg akadnak olyan modellek, amelyek legyártására akár egy-másfél évet is várnia kell a megrendelőnek, legyen az benzines, dízeles, elektromos vagy hibrid jármű.
A készlethiány miatt ráadásul az is előfordulhat, hogy bizonyos funkciókat ki fognak hagyni az új autókból, mert nehéz beszerezni hozzájuk a szükséges eszközöket, a későbbiekben tehát ezek nélkül értékesíthenek egyes modelleket.
Óriási hazai beruházások
Számos a járműiparhoz köthető óriásberuházást jelentettek be az elmúlt években Magyarországon. Néhány az eurómilliárdos összeget is meghaladta. Több köthető az akkumulátorgyártáshoz, de akadnak alkatrészgyártók is. A kapacitások nagyjából 90 százaléka az exportot fogja szolgálni, hajtani fogja a GDP-t és munkahelyeket teremt. Mivel magasabb hozzáadott értékű gyártásról van szó, a gyárak lehetőséget jelentenek a magasabban képzett magyar szakemberek számára is. Azonban kérdéses, hogy az ország tőkevonzó képessége a jövőben is meg fog-e maradni.
Szakembereink vannak, és még mindig meglehetősen olcsó a munkaerő Magyarországon, valamint kutatás-fejlesztéssel foglalkozó központok is létrejöttek a közelmúltban. Előre léptünk a termeléshatékonyság, automatizálás, robotizácó, digitalizáció, az önvezető járművek fejlesztése, a mesterséges intelligencia vagy akár az akkumulátorgyártás területén is.
„Nagy kérdés egyebek között, hogy milyen technológiai ugrások lesznek még az akkumulátorgyártás területén, ki lesz a győztes ebben az egyre gyorsuló versenyben és a cégek miként tudnak majd átállni a nagy kapacitással rendelkező gyáraikban az új technológiákra, amelyek kutatás-fejlesztésére jelenleg is nagyon sokat költenek”
– írja a portál Kilián Csabára hivatkozva.
