A félvezetőhiánynak köszönhetően a legtöbb autógyártó valóra válthatta az évtizedek óta dédelgetett álmát. Kevesebb autót gyártottak, amelyeket drágábban értékesítettek, így kiküszöbölték a szűkösséget, és optimalizálták a bevételeket, a vásárlók kárára. Most azon dolgoznak, hogy megőrizzék az „új világrendet".

Közgazdaság 101

A közgazdaságtan legalapvetőbb mozgatórugója a kereslet, a kínálat és az árak közötti kapcsolat, dinamizmus. Ha valamiből kevés van, de nagy rá a kereslet, akkor drága lesz, ezfordítva is igaz. Ugyanakkor a piaci verseny arra ösztönzi a szereplőket, hogy növeljék a kínálatot és csökkentsék az árakat annak érdekében, hogy minél több vásárlót nyerjenek meg maguknak. A nagyobb játékosok, például a Ford, a General Motors, vagy épp a Stellantis multinacionális gépjárműgyártó vállalat évtizedek óta ezt az üzletpolitikát követik. Annyi autót gyártanak, amennyit csak tudnak, és különböző ösztönzőkkel és ajánlatokkal csábítják az ügyfeleket. Az elmúlt hónapokban tapasztalt félvezetőhiány azonban a feje tetejére állította ezt a macska-egér játékot.

Köszönik szépen, jól vannak

Az autógyártók kénytelenek voltak elfogadni a kritikus fontosságú komponens szűkösségét, ami a termelési volumen csökkenését eredményezte. Logikusan következik, hogy a károk mérséklése érdekében a kelendőbb modelleket részesítették előnyben, amelyek több pénzt generáltak a megtépázott vállalatoknak. Ugyanakkor a kínálat csökkentésével a gépjárművek listaárait ésszerű keretek között „be tudták betonozni", így alkudozás nélkül, magasabb áron értékesíthették a modelleket.

Mark Wakefield, az AlixPartners tanácsadó cég szakembere elmondta a Bloomberg-nek, hogy az amerikai gyártók autónként jelenleg átlagosan 3000 dollárral többet keresnek, mint a pandémia előtt. Egyes pick-up-ok és SUV pedig akár 10 ezer dollárral is többet érnek, mint néhány hónapja.

Egy Ohio-i kereskedő a Morning Brew hírportállal osztotta meg tapasztalatait, melyek szerint az immáron átlagosan 100 ezer dollárba (31 millió forint) kerülő kisteherautókat és terepjárókat úgy viszik, mint a cukrot.

Fogolydilemma

Jim Farley, a Ford vezérigazgatója júniusban „lélegzetelállítónak" nevezte az új árazási képességüket, és kijelentette, hogy a vállalat nem fog visszatérni a régi kerékvágásba. Ezzel arra utalt, hogy a vásárlói igények alapján fogják a gyártási volument meghatározni ahelyett, hogy nagy mennyiségben gyártanának járműveket, amelyeket aztán gőzerővel próbálnának rásózni a vásárlókra. Mary Barra, a General Motors vezetője is ezen az állásponton van.

Kevin Tynan, a Bloomberg autópari elemzője korábban arról beszélt az Insider-nek, hogy az ágazati szereplők évek óta azon dolgoznak, hogy megszabaduljanak az agresszív ösztönzőktől és a diszkont áraktól. Egy olyan iparágért epekednek, ahol jobban tudják irányítani a kínálatot. A félvezetőhiánynak köszönhetően közelebb kerültek ehhez a célhoz.

Annak érdekében, hogy a chiphiány után is fennmaradjanak a szűkös készletek és a magas árak, a gyártók kénytelenek lesznek összefogni. Viszont, ha valaki megbontja az egységet az olcsóbb modelljeivel egy nagyobb piaci részesedés reményében, akkor valószínűleg a többi vállalat is követni fogja, és mindenki visszatér a járvány előtti üzletpolitikára. Mindenesetre a vásárlók ezzel jól járnának.


The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!