Az áremelkedés az ellátási lánc körüli káosszal, az Oroszországból származó nyersanyagokat is érintő szankciókkal, és a befektetői spekulációkkal magyarázható.
Kétszámjegyű áremelkedés
A lítiumion akkumulátorok átlagára az első negyedévben kilowattóránként 160 dollárra emelkedett a tavalyi évi 105 dollárról.
Egy kisebb elektromos autó, mint például a Hongguang Mini, amely a legkeresettebb EV Kínában, emiatt mintegy 1500 dollárral kerül többe.
A hagyományos autók tulajdonosait érzékenyen érintő gázolaj- és benzinárak azonban ugyancsak az egekbe szöktek, mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a környezetvédelmi szempontok is egyre inkább az EV-k felé hajtják a vásárlókat.
A gyártók a Teslától a Wulingig – a Hongguang Mini gyártójáig – egyelőre a vevőkre hárítják a magasabb költségeket, ami
kétszámjegyű áremelkedést jelent
az elektromos autók piacán. A szlovák akkumulátorgyártó InoBat vezetője arra figyelmeztetett: a szektorban az árrés már minimális, így az emelkedő költségeket hamarosan kénytelenek lesznek behajtani az autógyártókon.
Kipukkadhat a buborék
A vásárlókat egyelőre nem tántorítják el a magasabb árak. Az EV-k eladása az első negyedévben világviszonylatban majdnem 120 százalékkal emelkedett az EV-volumes.com becslése szerint. A Tesla például rekordszámú, 310 ezer járművet adott el az év első három hónapjában.
Az akkumulátorárak emelkedése három évtizedes tendenciát szakított meg. A 2021-es 105 dollár/kilowattóra csaknem 99 százalékos árcsökkenés az 1991-es 7500 dollárhoz képest.
Szakértők szerint az akkumulátorok a következő évben még drágulhatnak, de utána már kilátásban lehet egy nagyobb árcsökkenés a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően.
A buborék legkorábban 2023 végére pukkadhat ki.
A Honda és a General Motors nemrég bejelentette, hogy megfizethető EV piacra dobását tervezik újfajta, szilárdtest akkumulátorokkal. Ezek kisebb súlyúak, nagyobb energiasűrűségűek, és olcsóbbak lehetnek a mostani lítiumionos akkumulátoroknál.
