Két-három évtizeden belül a hidrogén lehet az ország első számú energiahordozója a Magyar Hidrogénszövetség elnöke szerint. Addigra Magyarország energiaellátásának 60 százalékát az 1-es rendszámú elem adhatja.
Felértékelődhet a hidrogén
Magyarország számára cél a klímasemlegesség elérése 2050-ig. Ennek érdekében tavaly májusban hirdette ki a kormány a nemzetközi trendekkel összhangban álló nemzeti hidrogén-stratégiát. A hidrogén a következő évtizedekben egyre nagyobb szerephez juthat az ipar, a mobilitás és az energetika területén – írja az Infostart.hu.
Jelen pillanatban a mobilitás adja a CO2-kibocsátás körülbelül 30 százalékát, és valamennyi nemzetközi törekvés azt mutatja, hogy az elkövetkezendő évtizedben jelentős mértékben fog bővülni a közúti-, légi- és vízi közlekedés. Vagyis nemcsak a növekedés által generált kibocsátást kell csökkenteni, hanem el kell érni azokat a megoldásokat, amikkel a közlekedés egyáltalán nem fog szén-dioxidot kibocsátani – nyilatkozta Lepsényi István, a Hidrogénszövetség elnöke.
Az ukrajnai háború is előre mozdíthatja az ágazatot
A szakember szerint az orosz-ukrán konfliktus miatt ugrásszerűen emelkedtek az energiaárak, ami ráirányította a figyelmet a többi energiahordozóra. Az érdeklődés nem kerülte el a hidrogént sem, hiszen használata csökkentheti az ország földgáztól való függőségét. Emellett a zöldenergiával karöltve számos egyéb felhasználási módja létezik.
Lepsényi István beszélt arról is, hogy a hidrogén-technológia 20-30 éven belül lefedheti az energiaellátás akár 60 százalékát. Azonban jelenleg kizárólag az ipar használja hazánkban, évi 160-180 ezer tonna mennyiségben.
Ahhoz, hogy általánossá váljon a működés, az kell, hogy töltőállomások létesüljenek, valamint, hogy biztosítva legyen a zöldhidrogén. Emellett természetesen hidrogénüzemű járművek is kellenek. (…) A hidrogén alkalmazása az autóbuszokra, a hazai vasúti-, a légi és a vízi közlekedésre is kiterjedhet a jövőben – osztotta meg az elképzeléseket a hidrogén teherszállítási és személyszállítási hasznosításával kapcsolatban a szakember.
Jelenleg is vizsgálják, hogyan lehetne az 1-es rendszámú kémiai elemet gazdaságosan hasznosítani. Szükséges lenne úgy zöldítenie a szállítmányozást, hogy a hidrogén ne növelje érezhető mértékben annak költségét.
Nem terjedt még el a használata
A hvg.hu szinte pontosan egy évvel ezelőtt írt róla, hogy világszinten alig 370 hidrogénkút működik, ebből 152 Európában. Ritkasága miatt a hidrogén nem olcsó üzemanyag. Bécsben a kiskereskedelmi ára kilogrammonként a töltőállomáson 9 euró, mai árfolyamon nagyjából 3400 forint volt.
Egy Hyundai Nexoba nagyjából 6 kilogramm hidrogént lehet tankolni, amellyel nagyjából 660 kilométer tehető meg. Ugyanekkora összegből akkor 47 liter benzint lehetne vásárolni, ami egy átlagos, 7 literes fogyasztású autóban körülbelül 670 kilométerre elég. Ár-érték arányban tehát hasonló volt a kettő, azóta azonban - különösen az orosz-ukrán háború hatására - a benzin ára az egekbe szökött.
