Állampapírból és befektetési jegyből is 127 milliárd forintnyit táraztak be a háztartások. Hozamok tekintetében viszont egyértelműen az utóbbiaknak áll a zászló, míg ugyanis az állampapírok átértékelődése mindössze 11,5 milliárd forinttal gazdagította a lakossági portfóliókat, addig az alapkezelők tevékenysége 103 milliárd forintot hozott a konyhára - elemzi a jegybank adatait a Világgazdaság.
Ment a tőzsde is
A tőzsdézés is kifizetődött a kockázatvállalóbb kisbefektetőknek. A pesti tőzsde fő indexe, a BUX ugyanis 1,4 százalékot erősödött, a legforgalmasabb hazai papírok közül pedig az OTP, a Richter és a Magyar Telekom is egyaránt 2 százalékkal drágult. A pesti parketten 32 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget halmoztak fel a háztartások, amit teljes egészében ki is vettek onnan.
Hogyan fektetnek be a fiatalok?
Nemrég írtunk a huszonéves fiatalok befektetési szokásairól. A Z generáció tagjai a fintech megoldások elkötelezett felhasználói, akik előszeretettel választanak olyan befektetési platformokat, amelyek lehetővé teszik az egyszerű, mobiltelefonról is kezelhető befektetéseket. Az MNB jelentéséből kiderül, hogy befektetési termékválasztásnál a magas kockázatú termékeket helyezik előtérbe, ezen belül legkedveltebb befektetési termékcsoportjuk a kriptovaluták (49%), melyet a részvénybefektetések (35%), és a befektetési alapok (34%) követnek. Jellemző rájuk a FOMO (Fear of Missing Out – a valamiből kimaradás) vezérelte befektetési döntések is. A befektetési alapok esetében a Z generáció inkább az ETF-eket részesíti előnyben, főleg alacsony költségük, egyszerűségük és diverzifikáltságuk miatt.
