Ha valaki tőzsdézne, esetleg befektetési jegyet vásárolna, annak értékpapírszámlát kell nyitnia. De mire figyeljünk a megfelelő számla kiválasztásakor?
Miért aktuális most a téma?
Mintegy 315 milliárd forint kamatkifizetés történt idén a lakossági állampapíroknál február 4-ig, ennek 44%-át – vagyis 138,6 milliárd forintot - újra befektették, míg a többi vagy pénzszámlán pihen, vagy kivették onnan. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a lakosság összesen 924 milliárd forintért vásárolt, illetve 785 milliárd forintért adott el február 4-ig állampapírt, akkor könnyen kiszámolható, hogy egy hónap alatt 139 milliárd forinttal nőtt az állomány. Ez azért érdekes, mert sok szakértő tömeges pénzkiáramlást vizionált azután, hogy az inflációkövető állampapírok kamata az idei kamatfordulót követően drámaian bezuhant, ám ez még akkor sem fog megtörténni, ha a pénzszámlán lévő állomány esetleg valóban más befektetési formákba vándorolna át.
Olyanok is vannak természetesen szép számmal, akik az egyik állampapírjukat cserélik le egy másikra, hiszen például a 3 éves futamidejű FIX Magyar Állampapír 6,5%-os éves kamata még akár tűrhető is lehet. Más kérdés, hogy ha a 2025-ös infláció elszalad – az MNB jelenleg 3,3 – 4,1%-ot vár -, akkor ez mire lehet elég. Aki állampapír cserében gondolkodik, és az Államkincstárnál vezeti az értékpapírszámláját, annak könnyű dolga van, ugyanis a rendszer belül ezt technikailag rendkívül egyszerű lebonyolítani. Persze a dolognak lesz költsége, de ez nem jelentős.
Ha állampapírról állampapírra váltanánk
Hogy mennyien pártolnak el az állampapíroktól, egyelőre nehezen megjósolható. Sokan egyelőre kivárhatnak, főleg azok, akik alapvetően nem profi befektetők. A pénzüket állampapírban tartók helyzete ugyanis nem egyszerű, az állampapír nem helyettesíthető egyik pillanatról a másikra ingatlannal, részvénnyel, de még befektetési jeggyel sem. Ezek ugyanis más eszközosztályok, amelyeknek más a célja, a kockázati szintje és a likviditása, így sokan valószínűleg most gyűjtik össze a szükséges információkat, mielőtt lépnének.
Az állampapíron túl is van élet
Várhatóan sokan döntenek úgy, hogy az állampapírra kapott kamatot más befektetési eszközbe teszik, esetleg részben vagy teljesen kiszállnak a már nem túl vonzó hozamú állampapírból, és más befektetést keresnek. A diverzifikálás, vagyis a saját befektetési portfolió kiépítése egyébként fontos lépés lehet egy kezdő befektető életében, ám ennek meglépése ugyancsak nem egyszerű. Az állampapír mellett ugyanis lehet például befektetési jegyeket, vállalati kötvényeket, tőzsdei részvényeket, ETF-eket, de akár ingatlanokat is vásárolni. Csakhogy a különböző eszközosztályok célja, likviditása és kockázata eltérő, ráadásul az egyes eszközosztályokon belül is óriási különbségek lehetnek. Elég csak arra gondolnunk, hogy micsoda különbség van egy részvényalap és egy tőkevédett befektetési alap között a várható hozamot vagy éppen a kockázati szintet illetően.
Cikkünkben mi most nem térünk ki az egyes eszközosztályok bemutatására, a portfolió összeállításának és elméleti és gyakorlati szabályira. Ha valaki nincs tisztában ezekkel, akkor mindenképpen tájékozódjon körültekintően, és ha szükséges, akkor forduljon befektetési tanácsadóhoz.
Annyi általánosan elmondható, hogy amennyiben valakinek nincs befektetési tapasztalata, illetve időt sem tud szánni befektetéseinek menedzselésére, akkor érdemes lehet a befektetési alapok között keresgélnie, hiszen ezek mögött komoly szakemberek állnak, a befektetési politikájuk pedig előre rögzített és átlátható. Bár itt sem garantált az elérhető hozam, valamint a tőke is csak az úgynevezett tőkevédett alapok esetében az, a csalások ellen 100 ezer euró összeghatárig véd a Befektető-védelmi alap. Éppen ezért jó esély van arra, hogy az állampapír mellett sokan először errefelé nyitnak, de biztosan lesznek olyanok is, akik a magyar és külföldi tőzsdéken keresnek helyet a pénzüknek.
Kell majd egy értékpapírszámla
Azok többsége, akik kizárólag állampapírban tartják a pénzüket, a Magyar Államkincstárnál vezet ingyenes értékpapírszámlát, itt azonban kizárólag magyar állampapírokkal kereskedhetnek. (Itt lehet egyébként kezelni a gyerekek Start-számláját is, amire Babakötvény vásárolható.)
Amennyiben más értékpapírokkal is kereskednénk, akkor új értékpapírszámlát kell nyitnunk valamelyik banknál vagy brókercégnél. Ez annyiban különbözik egy bankszámlától, hogy itt nem pénzt, hanem értékpapírokat tarthatunk. Értékpapírszámlát éppen olyan egyszerűen nyithatunk, mint bankszámlát: jellemzően 15 perc alatt végezhetünk, ha pedig online, akkor még csak ki sem kell mozdulnunk otthonról vagy az irodából.
Nagy különbség lehet a számlák költségei között
Mivel óriási a kínálat, felmerül a kérdés, hogy mi alapján válasszunk szolgáltatót. Mindenképpen fontos szempont, hogy milyen költsége van magának a számlának, ami elsősorban a számlevezetési díjat jelenti. Ezen kívül a kereskedés költsége is fontos, hiszen vételkor és eladáskor díjat számolnak fel, ami egy túlmozgásos befektetőnél komoly kiadást jelenthet. Előfordul, hogy bár a vétel ingyenes, az eladásnak borsos költsége van, valamint szinte mindig van egy minimum díj, ami rendkívül megdrágíthatja a kisértékű tranzakciókat. (Ha például 8 000 Ft a részvényvásárlás minimális költsége, mi pedig 50000 Ft-ért veszünk részvényt, akkor ez bizony máris 16%-os terhet jelent.) A külföldi brókercégeknél találkozhatunk úgynevezett „inaktivitási díjjal” is, amit akkor számolnak fel, ha meghatározott ideig nem történik adásvétel a számlán.
Amennyiben a forintunkat külföldi piacokon is szeretnék befektetni, vagy magyarországi, ám devizás befektetésben gondolkodunk, akkor a forintot át kell majd váltanunk. Emiatt fontos az eladási és a vételi árfolyam közötti különbség, ami már önmagában költség, hiszen valamit olcsóbban tudunk csak eladni, mint amennyiért megvásároltuk. Sajnos a vételi és az eladási árfolyam közötti különbséget – spread – előre nehéz megtudni, ugyanis az árfolyamok folyamatosan változnak.
TBSZ-ként is nyitható értékpapírszámla
Az értékpapírszámlák is nyithatóak TBSZ-ként (Tartós Befektetési Számla), ami azért előnyös, mert 5 éven túli feltörés esetén nem kell adózni (15% Szja + 13% Szocho) az elért hozam után. A TBSZ-ek sajátossága, hogy csak az első, úgynevezett gyűjtőévben lehet befizetni a számlára, így sokan évente újabb TBSZ számlát nyitnak, így a befektetések adómentességéhez szükséges 5 év más-más időpontokban jár le. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy minden egyes számla után díjat kell fizetnünk, vagy az újabb számlanyitások már ingyenesek.
Ha külföldi brókercéget választanánk, akkor tudnunk kell, hogy a NAV állásfoglalása szerint egy ilyen számla csak akkor számít TBSZ-nek, ha a külföldi szolgáltató valódi, magyar szabályok szerinti TBSZ számlát hoz létre. Ilyen azonban nem sok van.
