STOP-tábla az úton.
Fotó: Unsplash

Üzent az MNB az  adósoknak, fontos határidő közeleg

Alig egy hetük maradt az anyagilag nehéz helyzetben lévő hiteladósoknak, hogy jelentkezzenek a törlesztési moratórium június 30-ig történő meghosszabbítására.


Nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni

A jogszabály október 31-ig ad lehetőséget arra, hogy a nehéz helyzetben lévő nyugdíjasok, gyermeket nevelők vagy várók, a közszférában dolgozók, munkanélküliek és a tartós jövedelemcsökkenést elszenvedettek jelezzék: továbbra is élni kívánnak a fizetési stop lehetőségével. Mint ismert, Varga Mihály pénzügyminiszter szeptember közepén jelentette be, hogy október 31-ig változatlanul, 2022. június 30-ig pedig csak a rászorulóknak marad meg a törlesztési moratórium.

A hosszabbításról szóló nyilatkozat formanyomtatványa személyesen az ügyfél bankjának bármelyik fiókjában, internetbankon, a hitelintézet honlapján kitöltve vagy akár elektronikusan aláírt emailben is elküldhető. Postai vagy telefonos nyilatkozatra a jogszabály szerint nincs mód.

Mivel a hó vége hétvégére esik, a személyes nyilatkozattétel - néhány szombaton is nyitva tartó fővárosi bankfiók kivételével - október 29-ig lehetséges

– emelte ki az MTI-nek Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.

Hozzátette: korábbi hasonló példák is azt mutatják, hogy rengetegen az utolsó percre hagyják a jelentkezést. Nem érdemes azonban kivárni, hiszen így - főképp a személyes ügyfélfogadás során - az utolsó órákban az érintettek túlterhelhetik a bankfiókok kapacitását.

Egyelőre a vártnál kevesebben hosszabbították meg a törlesztési moratóriumot, bár az MNB szerint a lakossági ügyfelek mintegy 10 százaléka jövedelme, élethelyzete alapján a sérülékeny, a törlesztés szempontjából "kifeszített" körbe tartozik - mondta.

Nem tartozáselengedésről van szó

Az MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy akinek van jövedelme, munkahelye, célszerű elhagynia a moratóriumot. Ha ők nem tesznek nyilatkozatot, törlesztésük folytatódik.

Ez azért fontos, mert a moratórium - amely a járvány első hullámai idején az egyik leghatékonyabb válságkezelő eszköznek bizonyult - nem "tartozáselengedés", hanem fizetési haladék. A hitelre a fizetési stop alatt is kamat rakódik.

A jelzáloghitelesek mintegy felének legalább 10 százalékkal, a személyi kölcsönt felvettek felének 40 százalékkal nő meg az összes visszafizetendő tartozása, ha jövő júniusig - akár feleslegesen - a moratóriumban maradnak

- világított rá a jegybank alelnöke.

Kandrács Csaba múlt héten a Világgazdaságnak adott interjúban kiemelte: a kezdetekkor 1,4 millió ember volt a moratóriumban, idén nyárra ez 1,15 millióra apadt. Most az első informális jelzések azt mutatják, hogy kevesebben igényelték a hosszabbítást, mint amennyire becsülték, de ez csalóka, mert ilyen ügyintézéseknél általában az utolsó napokban nő meg az igény.

Az MNB alelnöke elmondta: a jegybank szerint az ügyfelek legnagyobb hányada tudná fizetni a hitelét. Ennek alátámasztására közölte: a moratóriumban lévő fogyasztók közül körülbelül 350 ezren új hitelt vettek fel az elmúlt másfél évben.

Az ő esetükben azért feltételezhető, hogy nagyon nagy probléma nem lehet a fizetőképességükkel. Náluk maximum kényelmi döntés lehet a háttérben. Október vége tehát nagy tisztulást hozhat ebből a szempontból is.

Itt arról írtunk, hogy szeptember közepén a moratóriumosok több mint harmadának még nem volt elképzelése arról, hogy mikor tudná újrakezdeni hitelei visszafizetését. Ez a cikk pedig azt mutatja be, hogy akár 500 ezer forinttal is nőhet a teljes visszafizetendő összege annak a 8 millió forintos lakáshitelnek, amelyet idén október 31-e helyett a jövő év június 30-áig a moratóriumban tartanak.

Ne hagyd ki!