2023. augusztusának első napjával hivatalosan vége a 2021 őszén bevezetett (majd később további termékekkel kiegészített) árstopnak. Bár az árstop maga megszűnt, egyes élelmiszerekre ezentúl is különleges szabályok érvényesek. Ezek a szabályok jóval szigorúbbaknak tekinthetők, mint az úgynevezett „kötelező akciók körébe vont termékekre” vonatkozók. Alóluk egyedül a kisebb boltok mentesülnek, az ilyen helyeken visszaállnak a tényleges piaci viszonyok.
Az árstop azt jelentette, hogy a kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell / csirkefarhát / csirkeszárnyvég és az UHT 2,8 százalékos tehéntej ára 2021-től nem haladhatta meg az október 15-én érvényes napi árat. A listát nagyjából egy évvel később kiegészítették a tyúktojással, valamint az étkezési burgonyával.
Az intézkedés megszűnésével azonban az árbeli korlátozásoknak nincsen vége: azokban a nagyobb üzletekben, melyeknek 2021-es éves bevétele meghaladta az 1 milliárd forintot, továbbra sem lehet a beszerzési árnál drágábban eladni ezeket a termékeket.
Ez azt jelenti, hogy a boltoknak ezentúl sincs lehetőségük profitot termelni a volt-árstopos termékeken.
Mivel ezen termékek logisztikáját ugyanúgy el kell végezniük az üzleteknek, a hozzájuk kapcsolódó költségek miatt még mindig veszteséges lesz számukra az adott élelmiszerek értékesítése. Ugyanakkor az is biztos, hogy ez a veszteség jóval kisebb lesz, mint az, amit az árstop bevezetésének köszönhetően el kellett szenvedniük.
Augusztus elsejétől viszont a vásárlók számíthatnak arra, hogy az árstopos termékek ára meg fog emelkedni. Nagyobb változásokat főleg a kisboltok polcain lehet majd észrevenni, akik teljesen mentesültek az árkorlátozó intézkedések alól.
Innentől kezdve minden boltnak ki kell választania kettő, volt-árstopos terméket, mely árából kötelesek 15 % kedvezményt adni. A „kedvezmény” ráadásul nem a fogyasztói árból jön le, hanem a beszerzésiből. Azt, hogy melyik termékeket szeretnék ilyen módon leértékelni az üzletek, nem muszáj folyamatosan megváltoztatniuk. Az intézkedés a jelenleg ismert adatok szerint szeptember 30-ig lesz érvényben, így az üzletek eddig az időpontig akár ugyanazt a két terméket is tarthatják akciós áron.
Ez is tetszhet: 8+1 válasz a pénzügyminisztertől a gazdaság állapotáról
Eddig lényeges különbség volt az árstopos és az akciós termékek között, de mostantól az előbbiek beleolvadnak a kötelező akciókkal érintett, sokkal szélesebb termékkörbe. Ebbe a kategóriába az édességek kivételével gyakorlatilag a legtöbb élelmiszer beletartozik.
Mától a nagyobb boltok ezekből az élelmiszerekből is kötelesek az eddigi 10 helyett 15 százalékos engedményt adni.
A különbség abban keresendő, hogy a kötelező akciók esetében az előző 30 nap legalacsonyabb ára jelenti a kiindulópontot, nem pedig a beszerzési ár.
A termékkörbe a következő fogyasztási cikkek tartoznak bele:
- -Baromfihús, sertés- és marhahús, húskészítmények, halak, halkonzervek
- -Tej, tejföl és helyettesítői, yoghurtok és egyéb savanyított készítmények
- -Sajt, vaj, margarin és készítményei, egyéb tejtermékek
- -Kenyér, péksütemények
- -Egyéb zsiradékok
- -Száraztészta, rizs, egyéb cereáliák
- -Liszt, cukor, tartósított lisztesáruk
- -Friss zöldség, gyümölcs, illetve gyümölcs- és zöldséglé
- -Készételek, fűszerek, ételízesítők
- -Kávé, tea
- -Ásványvizek és üdítőitalok
Az infláció hatalmas mértéke igen nagy súlyt rakott a kiskereskedelmi üzletek vállára, az viszont kérdéses, az akciók segítenek-e növekedési pályára állítani a szektort. A kötelező akciók terhe ugyanúgy a kereskedők bevételeit fogja érinteni, az eddigi 10 százalék helyett pedig most 15 százalék engedményt kell adniuk a termékkörbe tartozó élelmiszerek áraiból. A legnehezebb helyzetben talán azok a kisebb boltok vannak, akiknek az éves bevétele 2021-ben nem haladta meg az 1 milliárd forintot. Ők háromféleképpen dönthetnek: vagy nem akciózzák le a termékeket (mert nekik nem szükséges), vagy úgy árazzák a termékeiket, hogy azok a nagyobb láncokkal versenyezzenek, de azt is mondhatják, hogy felemelik az ex-árstopos élelmiszerek árát a piaci szintre.
Érdekes lehet számodra: Kisboltok ezrei húzták le a rolót tavaly Magyarországon
Illusztráció
Fotó: Unsplash
Ahogy azt már megírtuk, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által indított online árfigyelő rendszer idén júniusban elindult, a felület viszont messze nem csak a vásárlóknak szól. Jelenleg az üzletek vezetői serényen matekoznak, azon gondolkozva, mégis milyen áron adják termékeiket. Az árfigyelőt a vásárlók mellett a gyártók és a kereskedők is böngészik, még azok a kisboltok is, akiknek nem szükséges adatokat szolgáltatniuk áraikról. Az, hogy végül milyen áron fognak értékesíteni a boltok egy-egy terméket, az elsősorban a beszerzési ár alakulásától függ.
Az árnövekedés is a beszerzési árak változását követi és jelenleg úgy tűnik, a boltokban vagy lassul a drágulás, vagy csökkentek bizonyos élelmiszerek árai. Sőt, az átadási árak (amiért a termelők átadják a nyersanyagot a feldolgozóknak) is csökkenni látszanak.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Portfoliónak elmondta, az árfigyelő egyik hatalmas előnye az, hogy az itt felsorolt termékek kiválasztásánál a GVH figyelembe vette, hogy mennyire érintette azokat súlyosan az infláció – azaz hogy mekkora az adott termék piaci részesedése.
Vámos szerint a volt-árstopos termékek esetében a legnagyobb nehézséget a beszerzési ár és a szükséges készlet mennyiségének kiszámítása fogja jelenteni. Kifejezte, egyelőre nem lehet tudni, hogy a kormány intézkedései (így az árfigyelő és a kötelező akciók) mennyire fogják tudni orvosolni az inflációt, de mindenképpen hatással lesznek rá. Továbbá kérdéses a SZÉP-kártya boltokban való felhasználása is. Erre Vámos annyit mondott, hogy a cafeteria eddig is gazdaságpolitikai célokat szolgált, csak mostantól nem a turizmus és a vendéglátást fogja segíteni, hanem a kiskereskedelem felzárkóztatásában lesz szerepe.
Forrás: Portfolio
