Probléma merült fel több itthon forgalmazott citrusfélével

A nem uniós országokból származó citrusfélék veszélyeire hívja fel a figyelmet a Nébih. Több esetben túl sok visszamaradt növényvédőszert mutattak ki a gyümölcsökön a hivatal ellenőrei. Olyan is előfordult, hogy az Unióban nem engedélyezett szert találtak a citrusokon.



Vigyázzunk az Unión kívülről jött citrusfélékkel

Több olyan citrusfélét is találtak a közelmúltban a magyar üzletekben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberi, amelyekben a megengedett határérték feletti, vagy az EU-ban már nem engedélyezett növényvédőszer-maradékot (klórpirifoszt, proklorázt és klórpirifosz-metilt) mutatott ki. Ezen áruk (például citrom, grapefruit, narancs, mandarin, klementin) elsősorban Törökországból érkeztek – írja weboldalán a Nébih.

Figyelmeztetnek arra is, hogy a „rendszeres és alapos határellenőrzés ellenére is” előfordulhatnak ilyen citrusfélék a boltok polcain. Éppen ezért a hivatal arra kéri az élelmiszerkereskedőket, hogy kiemelten ellenőrizzék a Törökországból vagy más, nem EU-s országból származó citrusféléket. Emellett további vizsgálatokat helyezett kilátásba a Nébih, elsősorban a nagybani piacokon és a logisztikai központokban.

Vigyázzunk, minek a héját reszeljük a süteménybe

Nem ez az első eset, hogy külföldről származó citrusfélékkel kapcsolatos problémákra hívta fel a fogyasztók figyelmét a Nébih. Tette ezt például azért is, mert gyakran használjuk a citrusok héját sütemények ízesítésére. Azonban nem köztudott, hogy a távoli termőhelyekről (például Dél-Európából vagy Kínából) importált gyümölcsök a 2-3 napos szállítás során megromlanának. Emiatt a közvetlenül a leszedésük után felületkezelést végeznek rajtuk, kiszáradásgátló védőréteggel látják el a héjukat. Ez a kezelés gombaölő-hatású növényvédőszerekkel és/vagy viaszbevonással történik.

A Nébih honlapja szerint a Magyarországon forgalomba hozott citrusfélék héja szinte biztosan viaszolt. Azt viszont, hogy a gyümölcs csak viasszal van bevonva, vagy növényvédőszerrel is kezelték, mindenképpen fel kell tüntetni a címkén, vagy az üzletben a hozzá kapcsolódó feliraton. Ezen a módon azt is közölni kell a vásárlókkal, ha a citrusféle héja fogyasztásra alkalmatlan, mivel a növényvédőszer nem lemosható.

„Ha a felületkezelésre vonatkozó jelölés nem egyértelmű, javasolt körültekintően eljárni, és a héjat fogyasztásra alkalmatlannak tekinteni”

– áll a Nébih honlapján.

A portál arra is kitér, hogy a boltokban vásárolható aszalt, vagy kandírozott citrushéj-készítmények csak felületkezeletlen gyümölcsből készülhetnek, ezért sütemények készítése esetén a friss héj helyett ajánlott ezeket használni.

Mi is megkerestük a témával kapcsolatban a Nébih-t, azért, hogy megtudjuk, mennyire veszélyes a növényvédőszerrel és viasszal kezelt citrushéjak felhasználása. Kérdésünkre azt a választ kaptuk a Hivataltól, hogy:

„Az engedélyezett technológiával szakszerűen kezelt gyümölcs héjának esetleges elfogyasztása akut mérgezést nem okoz, mivel az ilyen módon a szervezetbe került növényvédő-szer mennyisége nagyon csekély. A felületkezelésre használt viaszok természetes anyagok (általában shellak, carnauba wax vagy méhviasz), a viasszal kezelt héj fogyasztható.”

Megtudtuk tőlük emellett azt is, hogy a citrusfélék héjkezelésére használt hatóanyagok közül például az imazalil és a tiabendazol esetében 0,01 mg/kg az a határérték, amely elfogyasztása még nem veszélyes az emberi szervezetre.

Hazait is vásárolhatunk

Egyébként, ha nem bízunk a külföldi termékekben, fogyaszthatunk magyar citromot is. Jelenleg Lajosmizsén található Magyarország egyetlen citromfarmja. Kisjuhász Éva és Szőrös András huszonöt éve gazdálkodnak a település szomszédságában. A házaspár 1989-ben kezdett szamócával foglalkozni, később virágokkal és paradicsommal is gazdálkodtak. Egy bő évtizede azonban visszatértek a szamócához, miközben hozzáfogtak a mára virágzó citromültetvény telepítéséhez.

Közel egy hektáron termelik a citromot fűtött fóliasátrak alatt, biológiai növényvédelemmel gondozva a fákat. Gyümölcseik az egész országban kaphatóak. Az általuk megtermelt citrom akár egy hónapig is eláll a hűtőben.

A lajosmizsei citrom lédús, enyhén édeskés, kellemesen savanyú és ízletes gyümölcs. A héja vékony, kezeletlen, így megehető, reszelhető

– írják ajánlójukban.

Télen tíz fok környékén tartják a fákat. Nyáron viszont megfelelő a fóliasátorban a hőmérséklet és a páratartalom is. A termés begyűjtése pedig télen történik. Ilyenkor több tonna citromot is leszednek a növényekről.

A termelés mellett rendszeresen szerveznek ingyenes tanyatúrákat az ültetvényre. Ezeken beszélnek a citromtermesztés fortélyairól, valamint bemutatják a dzsemkészítés menetét is. A vendégek láthatják a lekvár elkészítésének folyamatát, de kóstolni is lehet az eljárás során. Az utolsó túrát január 8-án rendezték, azzal ért véget a szezon. Ezt követően néhány hónapra bezárták a citromfa-kertészetet a látogatók előtt, hiszen innentől a szamócáé a főszerep.

The Conversation

Ne hagyd ki!