Óvatosan süssünk a citrusok reszelt héjával
A felületkezelt citrusfélék veszélyeire figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A téli vitaminpótlásunk egyik módja az olyan citrusfélék fogyasztása, mint például a narancs, a mandarin, a klementin, a citrom, vagy épen a pomelo. Ezek levét vagy héját pedig gyakran felhasználjuk például a karácsonyi sütemények készítéséhez.
Nem köztudott azonban, hogy a távoli termőhelyekről – például Dél-Európából vagy Kínából - importált gyümölcsök a 2-3 napos szállítás során megromlanának. Emiatt a közvetlenül a leszedésük után felületkezelést végeznek rajtuk, kiszáradásgátló védőréteggel látják el a héjukat. Ez a kezelés gombaölő-hatású növényvédőszerekkel és/vagy viaszbevonással történik.
A Nébih honlapja szerint a Magyarországon forgalomba hozott citrusfélék héja biztosan viaszolt. Azt viszont, hogy a gyümölcs csak viasszal van bevonva, vagy növényvédőszerrel is kezelték, mindenképpen fel kell tüntetni a címkén, vagy az üzletben a hozzá kapcsolódó feliraton. Ezen a módon azt is közölni kell a vásárlókkal, ha a citrusféle héja fogyasztásra alkalmatlan, mivel a növényvédőszer nem lemosható.
„Ha a felületkezelésre vonatkozó jelölés nem egyértelmű, javasolt körültekintően eljárni, és a héjat fogyasztásra alkalmatlannak tekinteni.”
– áll a Nébih honlapján.
A portál arra is kitér, hogy a boltokban vásárolható aszalt, vagy kandírozott citrushéj-készítmények csak felületkezeletlen gyümölcsből készülhetnek, ezért sütemények készítése esetén a friss héj helyett ajánlott ezeket használni.
Megkerestük a Nébihet
Két kérdésünk volt, változtatás nélkül közöljük a válaszokat.
1. Mennyire veszélyes a növényvédőszerrel és viasszal kezelt citrushéjak felhasználása, azaz mivel járhat, ha már késő, és már megsütöttük és meg is ettük az ilyen héjat tartalmazó süteményt?
Az engedélyezett technológiával szakszerűen kezelt gyümölcs héjának esetleges elfogyasztása akut mérgezést nem okoz, mivel az ilyen módon a szervezetbe került növényvédő-szer mennyisége nagyon csekély.
A felületkezelésre használt viaszok természetes anyagok (általában shellak, carnauba wax vagy méhviasz), a viasszal kezelt héj fogyasztható.
2. Vannak esetleg valamilyen határértékek erre nézve?
A növényvédőszer-maradékok határértékeit EU-s előírások rögzítik (396/2005/EK rendelet). A citrusok héjkezelésére használt hatóanyagok közül pl. az imazalil – 0,01 mg/kg, tiabendazol – 0,01 mg/kg a határérték.
Lényegében épp-e témakörhöz kapcsolódik, ezért szeretnénk figyelmébe ajánlani alábbi Szupermenta kísérletünket: https://portal.nebih.gov.hu/-/hidegen-ajanljuk-limonade
Európa mediterrán gyümölcsöskertje
„Európa gyümölcsöskertjeként” is ismert az a mediterrán, a délkelet-spanyolországi Almería külterületén elhelyezkedő 32 ezer hektárnyi földterület, amely egész évben ontja magából a zöldségeket és gyümölcsöket – például a narancsot. A terület elnevezésére azonban inkább találó az a kifejezés, ahogyan a spanyolok emlegetik: „el mar de plástico”, azaz a „műanyagtenger”. Műholdképeken is jól látható, ahogyan itt egymás mellett szorosan sorakoznak az üvegházak fehér, műanyag sátrai a tengerparttól egészen a hegyekig.
Ezen a területen néhány granadai gazdasággal együtt összesen 4,5 millió tonnányi zöldséget termelnek évente, ami az Európai Unió teljes keresletének 50 százalékát (téli hónapokban 60 százalékát) képes kielégíteni. Jut is az itt megtermelt javakból az Unió legtöbb országába. Ezeknek az üvegházaknak a termelési rátáik az európai mezőgazdaság átlagos termelékenységének akár a 30-szorosát is elérhetik. Egyik nagy hátulütője viszont az ilyenfajta termelésnek, hogy akkora nyomást gyakorol a környezetre, amely veszélyezteti a saját-, valamint a környező ökoszisztéma jövőjét is.
Amennyiben bővebben szeretne olvasni az ott folytatott gazdálkodásról, valamint annak a környezetre gyakorolt hatásáról, ebben a cikkünkben tovább tájékozódhat.
