Magyarországon is megterem a citrom

A magyar cítrom lédús, kellemesen savanyú, ízletes gyümölcs. Aki nem hiszi, utána is járhat. Lajosmizsén megteheti.



Ilyen az egyetlen magyar citromfarm

Jelenleg Lajosmizsén található Magyarország egyetlen citromfarmja. Kisjuhász Éva és Szőrös András huszonöt éve gazdálkodnak a település szomszédságában. A házaspár 1989-ben kezdett szamócával foglalkozni, később virágokkal és paradicsommal is gazdálkodtak. Egy bő évtizede azonban visszatértek a szamócához, miközben hozzáfogtak a mára virágzó citromültetvény telepítéséhez – írja a 24.hu.

Közel egy hektáron termelik a citromot fűtött fóliasátrak alatt, biológiai növényvédelemmel gondozva a fákat. Gyümölcseik az egész országban kaphatóak. Az általuk megtermelt citrom akár egy hónapig is eláll a hűtőben.

A lajosmizsei citrom lédús, enyhén édeskés, kellemesen savanyú és ízletes gyümölcs. A héja vékony, kezeletlen, így megehető, reszelhető

– írják ajánlójukban.

Télen tíz fok környékén tartják a fákat. Nyáron viszont megfelelő a fóliasátorban a hőmérséklet és a páratartalom is. A termés begyűjtése pedig télen történik. Ilyenkor több tonna citromot is leszednek a növényekről.

A termelés mellett rendszeresen szerveznek ingyenes tanyatúrákat az ültetvényre. Ezeken beszélnek a citromtermesztés fortélyairól, valamint bemutatják a dzsemkészítés menetét is. A vendégek láthatják a lekvár elkészítésének folyamatát, de kóstolni is lehet az eljárás során. Az utolsó túra idén január 8-án lesz, ezzel ér véget a szezon. Ezt követően néhány hónapra bezárják a citromfa-kertészetet a látogatók előtt, hiszen onnantól a szamócáé a főszerep.

Erre kell figyelnünk, ha külföldi citrommal sütünk-főzünk

Decemberben írtunk róla, hogy a felületkezelt citrusfélék veszélyeire figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A figyelmeztetés elsősorban a külföldről származó citrusféléket érintette, így a magyar citrommal kicsi a valószínűsége, hogy bármilyen baj lehet.

A téli vitaminpótlásunk egyik módja az olyan citrusfélék fogyasztása, mint például a narancs, a mandarin, a klementin, a citrom, vagy épen a pomelo. Ezek levét vagy héját pedig gyakran felhasználjuk például sütemények készítéséhez.

Nem köztudott azonban, hogy a távoli termőhelyekről – például Dél-Európából vagy Kínából - importált gyümölcsök a 2-3 napos szállítás során megromlanának. Emiatt a közvetlenül a leszedésük után felületkezelést végeznek rajtuk, kiszáradásgátló védőréteggel látják el a héjukat. Ez a kezelés gombaölő-hatású növényvédőszerekkel és/vagy viaszbevonással történik.

A Nébih honlapja szerint a Magyarországon forgalomba hozott citrusfélék héja szinte biztosan viaszolt. Azt viszont, hogy a gyümölcs csak viasszal van bevonva, vagy növényvédőszerrel is kezelték, mindenképpen fel kell tüntetni a címkén, vagy az üzletben a hozzá kapcsolódó feliraton. Ezen a módon azt is közölni kell a vásárlókkal, ha a citrusféle héja fogyasztásra alkalmatlan, mivel a növényvédőszer nem lemosható.

„Ha a felületkezelésre vonatkozó jelölés nem egyértelmű, javasolt körültekintően eljárni, és a héjat fogyasztásra alkalmatlannak tekinteni.”

– áll a Nébih honlapján.

A portál arra is kitér, hogy a boltokban vásárolható aszalt, vagy kandírozott citrushéj-készítmények csak felületkezeletlen gyümölcsből készülhetnek, ezért sütemények készítése esetén a friss héj helyett ajánlott ezeket használni.

Megkerestük a Nébih-t

Két kérdésünk volt, változtatás nélkül közöljük a válaszokat.

1. Mennyire veszélyes a növényvédőszerrel és viasszal kezelt citrushéjak felhasználása, azaz mivel járhat, ha már késő, és már megsütöttük és meg is ettük az ilyen héjat tartalmazó süteményt?

Az engedélyezett technológiával szakszerűen kezelt gyümölcs héjának esetleges elfogyasztása akut mérgezést nem okoz, mivel az ilyen módon a szervezetbe került növényvédő-szer mennyisége nagyon csekély.

A felületkezelésre használt viaszok természetes anyagok (általában shellak, carnauba wax vagy méhviasz), a viasszal kezelt héj fogyasztható.

2. Vannak valamilyen határértékek erre vonatkozóan?

A növényvédőszer-maradékok határértékeit EU-s előírások rögzítik (396/2005/EK rendelet). A citrusok héjkezelésére használt hatóanyagok közül pl. az imazalil – 0,01 mg/kg, tiabendazol – 0,01 mg/kg a határérték.

Lényegében épp-e témakörhöz kapcsolódik, ezért szeretnénk figyelmébe ajánlani alábbi Szupermenta kísérletünket: https://portal.nebih.gov.hu/-/hidegen-ajanljuk-limonade

The Conversation

Ne hagyd ki!