Javaslatai vannak a fogyasztóvédelemnek is a visszaélések elkerülése érdekében
Fotó: Shutterstock

Beetetés vagy korrekt üzlet? Vita az ingyenes próbaidőszakról

Sokan átverésként élik meg, amikor egy cég ingyenes próbaidőszakkal csábítja az ügyfeleket, akikből szinte észrevétlenül lesz fizetős kliens.


Elterjed gyakorlat a próbaidőszak

Gyakran próbálják úgy értékesíteni egyes szolgáltatásaikat a cégek, hogy a kezdeti időszakban ingyenesen biztosítják az ügyfeleiknek azért, hogy próbálják ki, és ha nem tetszik a próbaidőszak végén visszamondhatják. Erről megszületik a sokszor hosszú, apróbetűs szerződés (amit sokan részletesen át sem néznek), majd a felhasználónak fel sem tűnik, amikor a kedvezményes időintervallum után nem szűnik meg a szolgáltatás. Automatikusan elindul az előfizetés, és a cég szinte észrevétlenül elkezdi levonni az érintett számlájáról annak díját.

A hasonló esetek miatt rengeteg panaszt és bejelentést kap az EU Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózata (Consumer Protection Cooperation Network; CPC) – írja a VG. Ugyan vannak szándékos átverések, melyekkel szemben próbálnak fellépni a hatóságok, azonban a legtöbbször a szolgáltatók felhívják a potenciális ügyfeleik figyelmét a szerződés előtt arra, hogyan működik ez a rendszer. Sőt, a cégek értesíteni is szokták az ügyfeleiket a próbaidőszak végéről és a fizetéses szakasz kezdetéről.

Fogyasztóvédelem

Ha nem tartunk igényt a szolgáltatásra a kedvezményes időszak végeztével, 24 órával annak vége előtt érdemes lemondani. Ilyenkor például a HBO Max streamingszolgátatónál a próbaidőszak végéig folytatható a streamelés, de hasonló opcióval lehet találkozni a Viber üzleti falhasználásakor, vagy a Netflixnél, a Spotifynál és a YouTube-nál is.

Egyébként a fogyasztóvédők azt javasolják, hogy mindenki figyelmesen olvassa át az általános szerződési feltételeket (ászf) egy hasonló megállapodás megkötése előtt. Amennyiben pedig az ászf-ben foglaltakkal ellentétes gyakorlatot tapasztal valaki a szolgáltatónál, a fogyasztóvédelmi hatósághoz kell fordulnia.

Vége a nullás díjszabásnak egyes alkalmazásoknál

Egyébként az összes magyarországi mobilszolgáltatónál legkésőbb március 31-ig megszűnik a nullás díjszabás. Onnantól fizetni kell az olyan alkalmazásokért és szolgáltatásokért, amelyekhez eddig úgy is hozzáférhettek a felhasználók, ha kimerítették a díjcsomagjuk internetes keretét. Tehát vége lesz például az ingyenes facebookozásnak, messengerezésnek, whatsappozásnak és az Instagram pörgetésének is. Bele fog számítani a Spotify hallgatása vagy a navigációs programok használata is a fizetős adatforgalomba.

Az Unió szakhatóságait tömörítő BEREC júniusban kiadott új iránymutatása szerint a bírói gyakorlat a jövőben semmilyen, az egyes platformokat vagy alkalmazástípusokat megkülönböztető zero rate konstrukciót nem tekint alkalmazhatónak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tavaly ősszel kötelezte határozatban a három érintett mobilszolgáltatót (Telekom, Yettel, Vodafone), hogy 2022. november 15-ig fejezzék be a nullás adatkeretű csomagok értékesítését. Idén március 31-ig pedig módosítaniuk, vagy törölniük kell az olyan szerződéseket, amelyek tartalmaznak ilyen opciót.

Egyébként a Facebook hírfolyamának egyperces böngészése nagyjából 2 megabájt adatforgalmat generálhat, de egy perc instagramozás 20 megabájtot is jelenthet. Viszont a Spotify-on egypercnyi zenehallgatás átlagosan 5,6 megabájt.

Ne hagyd ki!