Egy friss elemzés szerint Magyarországon lényegében már nem található olyan terület, ami nem áll valamilyen társadalmi vagy gazdasági tevékenység hatása alatt, írja a HVG.
Magyarország területhasználatával és beépítettségével foglalkozik a Másfélfok legújabb tanulmánya. Ez a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) decemberben kiadott Ötödik előrehaladási jelentésére épül, amely megállapítja: „a mesterséges felszínborítottság alakulását vizsgálva a korábbi tendenciákhoz hasonlóan összességében továbbra is annak növekedése figyelhető meg. A területhasználatot hazánkban az urbanizációs folyamatok, az infrastrukturális és ingatlanpiaci, illetve az építőipari fejlesztések utóbbi években történő előtérbe kerülése, valamint a zöldmezős, illetve barnamezős beruházások arányának alakulása befolyásolja leginkább.” (NFFS, Ötödik előrehaladási jelentés, 58. o.)
A rengeteg beruházásnak köszönhetően a magyarországi települések növekvő fizikai kiterjedése egyre több embert kényszerít ingázásra, amit nagyon sokan csak autóval tudnak megoldani – ez pedig tovább növeli a zaj- és légszennyezést, a forgalmi dugókat és a zsúfoltságot. A beépítettség ráadásul fokozhatja a városi hőszigethatást. Ez a nagyvárosokban bekövetkező mikroklimatikus jelenség azt jelenti, hogy beépített városi részeken a hőmérséklet határozottan magasabb, mint a várost körülvevő külvárosi és vidéki területeken. A jelenség különösen nyáron veszi igénybe a városban tartózkodó emberek szervezetét.
Ezen felül a mesterséges felszínborítás és a vízzáró felületek kiterjesztése megnöveli a villámárvizek kockázatát is. A lankadatlan beépítési kedv következménye az is, hogy folyamatosan csökken az önkormányzati tulajdonban álló zöldfelületek száma: 2018-ban még 28,2 négyzetméternyi zöldfelület jutott egy főre, de 2022-re ez az érték már 27,5 négyzetméter alá csökkent.
Bár megnyugtató hír, hogy a jogszabály által védett területek – nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és egyéb természetvédelmi területek – aránya lényegesen nem változott az előző jelentés óta, a tanulmány ezzel együtt kijelenti, hogy Magyarországon ma már tulajdonképpen nem található a társadalmi-gazdasági tevékenység hatásaitól mentes táj. Ez pedig a Másfélfok szerint hatalmas problémákat jelenthet, hiszen a fent kiemelt szempontokon túl a beépített területek ilyen mértékű növekedése veszélyt jelent a különféle ökoszisztémák és természetes élőhelyek biológiai sokféleségre, és a víz körforgását is aggasztó mértékben befolyásolhatja.
