Súlyos vádak
A szóban forgó pert 2012 februárjában indították az akkor még Facebookként működő Meta Platforms ellen.
A felperesek beadványukban azt állították, hogy a közösségi platform megsértette a szövetségi és állami adatvédelmi és lehallgatási törvényeket azáltal, hogy beépülő modulokat használt internetes sütik tárolására, amelyek nyomon követték a felhasználókat akkor is, amikor a Facebook "tetszik" gombjait tartalmazó külső webhelyekre látogattak.
A Facebook ezután állítólag profilokat készített az emberekről böngészési előzményeik alapján, amelyeket hirdetőknek értékesített.
A vádakat 2017 júniusában elutasították, de 2020 áprilisában egy szövetségi fellebbviteli bíróság ismét zöld utat adott a felpereseknek, hogy bizonyíthassák, a vállalat valóban megsértette a magánélet védelmét célzó törvényeket.
Tagadnak, de fizetnek
A vállalat a mai napig tagadja a jogsértést, de a költséghatékonyság és a kockázatok csökkentése érdekében jobbnak látta, ha kompromisszumot köt, és elfogadja a 90 millió dolláros büntetést.
A megegyezés közösségünk és részvényeseink érdekeit szolgálja, és örülünk, hogy végre magunk mögött hagyhatjuk ezt az ügyet
-közölte Drew Pusateri, a Meta szóvivője egy e-mailben.
A felperesek ügyvédjei az elszámolási alap 29 százalékára, azaz körülbelül 26,1 millió dollárra tartanak igényt. Az egyezség azokra az egyesült államokbeli felhasználókra vonatkozik, akik 2010. április 22. és 2011. szeptember 26. között olyan külső webhelyeket látogattak meg, amelyeken beágyazott modulként megjelent a Facebook „tetszik” gombja.
A megállapodás értelmében a vállalat minden adatot töröl, amit jogszerűtlen módon gyűjtött be.
A bejelentés néhány nappal azután érkezett, hogy a Metát a texasi főügyészség beperelte arcfelismerő szoftvere miatt, amely megsérthette a magánélet védelméről szóló törvényt. Erről bővebben EBBEN A CIKKÜNKBEN írtunk.
