A Wall Street Journal az elmúlt napokban több kritikus hangvételű írást közölt a Facebookról. A közösségi médiaóriás a vádakat nem hagyta szó nélkül.
Indul az adok-kapok
A Wall Street Journal a Facebook belső dokumentumaira alapozta a nagyszabású oknyomozó riportsorozatát. Ezek a dokumentumok egyebek között kutatási jelentéseket, szakértői véleményeket, online munkavállalói megbeszéléseket és a felső vezetőknek címzett prezentációk sablonjait tartalmazták. A napilap számos belső kutatást megjelölt, amelyek hónapokkal, évekkel ezelőtt pontosan azonosították a vállalattal kapcsolatos súlyos problémákat, amelyekre a vezetőség nem tudott megfelelően reagálni. Korábban mi is foglalkoztunk a Journal tényfeltáró cikkeivel, szemezgessünk!
Emberkereskedelem
Nézzünk néhány problémát, amelyet a Journal megnevezett. Kiderült, hogy bűnözők a Közel-Keleten egy olyan emberkereskedelmi hálózatot üzemeltettek, amely a Facebook segítségével adott el embereket. A bűnszervezet munkaerő-kölcsönző vállalatnak tüntette fel magát, de a valóság más volt. Helyieket ejtettek fogságba, majd a Facebook segítségével értékesítették őket. A Journal cikke két problémára is felhívta a figyelmet. Egyrészt a cég moderátorai nem ismerik az érintett területeken beszélt nyelveket, így kis túlzással vakon tapogatóznak a törvényellenes és a szabályos posztok között. Másrészt a moderálást segítő mesterséges intelligencia sem érti az ottaniak nyelvjárását. Olyan problémáról beszélünk, amely rengeteg területet érint, ahol nem angolul kommunikálnak a felhasználók.
Kivételezés
Arra is fény derült, hogy a közösségi platform a VIP felhasználókkal (politikusok, celebek, színészek stb.) kivételezik, ha moderálásról van szó. A moderálást alapvetően a cég mesterséges intelligenciája végzi, illetve az a sok ezer munkavállaló, akik szerződéses megbízatásban, többnyire alvállalkozóként dolgoznak a vállalatnak. Ha az egyik „őrszem" olyan tartalomba fut, ami sérti a közösségi irányelveket, törli a posztot. Durvább, vagy sokszor ismétlődő kihágás esetén pedig a felhasználói fiókot is. A Journal azt derítette ki, hogy a moderálásnak van egy másik szintje is. Egy program, amely az XCheck, más néven a „keresztellenőrzés" nevet viseli. Az Xcheck program kifejezetten a VIP felhasználók igényeire lett szabva, akikkel jóval megengedőbb a tech-óriás, mint a mezei felhasználókkal. Ha az algoritmus, az egyik moderátor, vagy épp egy felhasználó jelzi, hogy egy „nagyon fontos személy" kifogásolható tartalmat osztott meg, akkor az ügy átkerül az XCheck szakembereihez. Az XChecknél profibb, képzettebb tartalommoderátorok dolgoznak, akik ráadásul teljes munkaidős alkalmazásban állnak. Ők azok, akik végül eldöntik, hogy egy poszt maradhat, vagy sem. Tehát a VIP felhasználó konkrétan bármit közzétehet, egy bizonyos ideig biztosan elérhető lesz a posztja.
Érdektelen érdekeltség
A közösségi médiaóriás több tanulmányt is végzett az Instagram fiatalokra gyakorolt hatásáról. Aggasztó eredmények születtek, de a Facebook túl sok mindent nem tett a probléma megoldásáért. A Facebook három éven keresztül vizsgálta, hogy a tulajdonában lévő Instagram milyen hatással van a tinédzserek mentális egészségére és önképére. A kutatásból kiderült, hogy az Instagram a tinédzser korú lányokra jelenti a legnagyobb veszélyt, de a fiatal fiúknál is kimutathatók az appra visszavezethető mentális problémák és szuicid gondolatok.
A minden társadalmi és korcsoportra kiterjedő vizsgálatok rámutattak, hogy:
- a tinilányok 32 százaléka arról számolt be, hogy amikor rosszul érezték magukat a testükkel kapcsolatba, az Instagram tovább rontotta a testképüket
- az amerikai fiatal fiúk 14 százalékának rontotta a testképét az Instagram
- az öngyilkos gondolatokkal küzdő brit tinédzserek 13 százaléka, míg az amerikaiak 6 százaléka vezette vissza az Instagramra a mentális problémáit
A Facebook arra a következtetésre jutott, hogy a tinik túlnyomó többségét nem befolyásolja negatívan az alkalmazás. Mark Zuckerberg a májusi kongresszusi meghallgatásán azt mondta, nem tartja meggyőzőnek a kutatást.
Elvesztették az irányítást
A Journal egy kora szeptemberi vezetői meetinget is idézett, ahol a résztvevők arról beszéltek, elképzelhető, hogy a Facebook túlságosan nagyra nőtt. A meeting általános hangvételét az alábbi, idézett mondat tükrözi legjobban:
Megalkottuk a gépezetet, és már nem tudjuk irányítani a gépezetet
Tovább rontják a helyzetet a moderátorok beszámolói. A Wall Street Journal szerint a moderátorok 2020-ban összesen 3,2 millió órát töltöttek hamis vagy félrevezető információk keresésével, címkézésével és eltávolításával. Ez átszámítva több mint 365 évet jelent. Ebből a 365-ből 319 év csak az Egyesült Államokban közzétett bejegyzések felkutatására ment el. A Facebook tavaly október és december között, azaz csupán három hónap alatt közel 6,7 millió posztot távolított el. A belsős információkból kiderült, hogy a Facebook moderátorainak igen megpróbáltató tartalmakon kell átrágniuk magukat. Egyáltalán nem ritkák a bandák közötti erőszakkal, az embercsempészettel, a kábítószer kartellekkel és az erőszakos és megtévesztő információk terjesztésével kapcsolatos bejegyzések.
Reagált a Facebook
Nick Clegg, a Facebook globális ügyekért felelős alelnöke egy blogbejegyzésében reagált a vállalatot ért támadásokra. Nick Clegg úgy véli, a Journal szándékosan elferdítette a valóságot arról, hogy a Facebook pontosan mit is akar tenni az említett ügyekkel kapcsolatban, továbbá kirívóan hamis állításokat közölt a vezetőséggel és az alkalmazottakkal kapcsolatban.
Clegg "egyszerűen hamisnak" nevezte azt az állítást, hogy "a Facebook kutatásokat végez, majd szisztematikusan és szándékosan figyelmen kívül hagyja, ha a megállapítások kényelmetlenek a cég számára".
Clegg szerint a Facebook pontosan tisztában van azzal, hogy mekkora felelősséggel jár egy ekkora globális platform üzemeltetése, ezt a feladatot nagyon komolyan is veszi, ezért elutasítja a lapban megjelent, elferdített értelmezéseket, amelyek valótlan képet mutatnak a vállalat elveiről, üzletpolitikájáról.
