A sötét oldal

A kaliforniai szövetségi bíróságon benyújtott keresetben a Google volt alkalmazottai, Rebecca Rivers, Sophie Waldman és Paul Duke azzal vádolják a vállalatot, hogy azért bocsátották el őket, mert teljesítették szerződéses kötelezettségüket.

Az egykori Google-szoftvermérnökök két évvel ezelőtt többször is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a cég felhőalapú technológiát értékesített az amerikai bevándorlási hatóságoknak. Akkoriban a jogvédők álláspontja szerint a hatóságok embertelen fogva tartási taktikákat alkalmaztak, például meghatározatlan időre elszakították a migránsok gyermekeit a családjuktól.

A Google több mint 20 éve hirdeti a „ne légy gonosz” üzletpolitikáját, amely „becsületes magatartásra, egymás tiszteletben tartására" és "a lehető legmagasabb szintű etikus üzleti magatartásra" szólítja fel az alkalmazottakat. Emellett a munkavállalói szerződésekben kiköti, hogy minden dolgozónak kötelessége jelentenie, ha úgy véli, a cég valamivel megszegi az alapelvet.

A perirat szerint a három dolgozó „gonosznak” ítélte meg a bevándorlási hivatal módszereit, a hatósággal való üzletelés pedig szembe ment a keresőóriás mottójával. Véleményüknek többször is hangot adtak, ezért bocsátották el őket-állítják a károsultak.

Izzik a talaj

A Rivers, Waldman és Duke eset a Nemzeti Munkaügyi Tanács figyelmét sem kerülte el, amely egy ideje már szaglászik a Google után. Arra keresi a választ, hogy a techóriás tisztességtelen gyakorlatokat alkalmaz-e az erősödő munkavállalói szervezkedés megfékezésére.

A nagy technológiai cégek szakemberei az elmúlt években azon dolgoztak, hogy nagyobb beleszólásuk lehessen munkaadójuk üzletpolitikájába és projektjeibe. A tanács azt vizsgálja, hogy a dolgozói nyomásra meghátráló vezetőségek milyen praktikákat alkalmaztak az irányítás megőrzésére.

Az egyelőre nem derült ki, hogy a három felperes mekkora kártérítést követel.