Egy idő után sérülhetnek az adatok
Fotó: Shutterstock

Kiderült, meddig tarthatók az adatok a pendrive-okon

Nem tarthatók biztonságban az adatok a pendrive-okon korlátlan ideig. Egy idő után sérülhetnek az azokon lévő fájlok, vagyis adatromlás következhet be. Azonban kisebb odafigyeléssel kitolható az USB tárolók élettartama.


Idővel adatromlás következik be a pendrive-oknál

A pendrive-ok gyakorlatilag USB-csatlakozóval egybeépített flash memóriák. A tárolási kapacitásuk elérheti az 1 TB-ot is manapság. Az adatokat NAND flash-memória segítségével tárolják, a memóriacellákban bináris értékek - vagyis nullák és egyesek – formájában. Ezeket az értékeket „csapdába esett” elektronok képviselik. Azonban a részecskék idővel elszivárognak, ami adatromlást okoz. Az ilyen adatségülések akár egész fájlok eltűnését is okozhatják – írja a PCWorld.

Azt, hogy mennyi idő után következhet be adatromlás a tárolóban, függhet a NAND flashmemória minőségétől és a pendrive kivitelezésétől is. Általában az olcsóbb modelleknek rövidebb az élettartamuk. Továbbá az írási ciklusok számának a növekedése (vagyis milyen gyakran, mennyiszer írtak az adattárolóra) is megrövidítheti a használhatóságot. Valamint érdemes figyelni rá, hogy ne legyen szélsőséges hőmérsékletnek vagy nagyobb pornak, esetleg páratartalomnak kitéve az adattározó, mert ezek is növelhetik az adatromlás esélyét.

A Leet megjegyzi, ideális körülmények között egy jó minőségű pendrive akár tíz évig - sőt, néha tovább is - megtartja az adatokat. Azonban jóval korábbi adatvesztés is előfordulhat, ezért érdemes rendszeresen biztonsági mentéseket végezni dedikált külső adathordozókra.

Egyáltalán nem mindegy, milyen színű USB-portot vásárolsz

Egyébként 1996-tól váltották le a régebbi csatlakozókat az univerzális soros portok, azaz az USB-csatlakozók. Ezek, ha tökéletesnek nem is, de praktikusnak bizonyultak nagyjából három évtizedes történetük során.

Kevésbé közismert az USB-portokról, hogy a bemeneteik belsejének a színei árulkodnak a tulajdonságaikról. Generációkat, funkciókat, esetleg gyártókat jelölhetnek. Mutatjuk, mely szín mit takar!

Fehér (USB 1): A legelső USB-csatlakozók színe fehér belül. Másodpercenként 12 megabites adatátvitelt tesznek lehetővé, egy irányba.

Fekete (USB 2.0): A második USB-szabvány 2000-től. 480 megabites adatátvitelre képesek. Ezek szélesítették ki a csatlakozók felhasználási területét billentyűzetekre, mikrofonokra, digitális fényképezőgépekre, külső merevlemez-meghajtókra és pendrive-okra.

Kék (USB 3.0): A 2008-ban bemutatott szabványnak 5 gigabit/másodperc a maximális átviteli sebessége. Mint Super Speed USB is emlegetik.

Türkiz (USB 3.1): A 2013-ban induló Super Speed+ szabvány kétszer gyorsabb a 3.0-s portnál. Mivel a türkiz színt a kék elődje miatt néha összezavarja az embereket, a generációt később lilára változtatták.

Vörös (USB 3.2): 2017-ben mutatták be. Megduplázták a 3.1 átviteli sebességét. A vörös szín egyben az USB-PD-t, vagyis az USB-töltés funkciót is jelöl. Ritkán előfordul, hogy egy gyártó a 3.0-s csatlakozóit jelöli ezzel a színnel.

Sárga vagy narancssárga (töltő): A legújabb 3.2-es USB-csatlakozók egyik fajtája. Ez a csatlakozó akkor is ad energiát, ha a hozzá csatlakoztatott eszköz alvó állapotban van. Ezekkel tehát bekapcsolás nélkül tölthető például egy telefon vagy laptop.

Zöld: 2019 óta a Qualcomm Quickcharge gyorstöltő technológiáját jelzi.

Lila: Egy másik gyorstöltési lehetőség. A Huawei SuperCharge színkódja. Kissé problémás lehet, hogy a szín megegyezik a tíz éve bemutatott USB 3.1 egyik alternatív színezetével.

Tehát a fehér, a fekete, a kék és a türkiz a csatlakozók generációit jelzik. A piros, a sárga és a narancs az alvás közben is töltő funkciót takarják. A zöld és a lila pedig gyorstöltő funkciót jelölnek.

Ne hagyd ki!