A legfrissebb statisztikák szerint a magyarországi mediánbér nagyjából megegyezik azzal a fizetéssel, amennyit átlagosan a betanított munkákkal lehet keresni hazánkban. Tehát a munkavállalók fele élhet havonta legfeljebb ekkora összegből. Betanított munkákra ráadásul Ausztria is várja a magyarokat.
A nyáron még emelkedtek a reálbérek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai júliusra vonatkoznak. Eszerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 500 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó kereset pedig 344 700 forint. A bruttó átlagkereset 15,3 százalékkal, a nettó 16,0 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A reálkereset 1,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 13,7 százalékos növekedése mellett. A bruttó kereset mediánértéke 400 900 forintot ért el (a medián az a középérték, amelytől mindkét irányban ugyanannyi adat található – szerk.), amely 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt, 16,6 százalékkal felülmúlta az előző év júliusit.
Legfeljebb a betanított munkáért járó fizetésből él a munkavállalók fele
Tehát a bruttó kereset mediánértéke 400 900 forint. Ez nagyjából megfelel a gyárakban dolgozó betanított munkások bérének, amennyiben két műszakban dolgoznak, bár vannak kisebb regionális és iparági különbségek. A három műszakos, azaz éjszakai munkával is járó beosztásokban ennél többet lehet keresni, így havi nettó 300 ezer forint fölé lehet menni a műszakpótléknak köszönhetően – jegyzi meg a G7.
Özönlenek a magyar munkavállalók Ausztriába
Egy friss felmérésből az is kiderül, hogy hiába a nagy kereslet a szak- és fizikai munkásokra Magyarországon, nagyon magas a körükben a pályaelhagyók és a kivándorlók aránya, hiszen betanított munkákra magyarokat például Ausztiában is keresnek. Az osztrák társadalombiztosítási adatbázis alapján több mint 114 ezer magyar dolgozott a nyugati szomszédunknál júliusban. Tíz éve a számuk „csupán” 40 ezer volt.
Nagyjából 560 ezerre volt becsülhető az elvándorolt magyarok száma a nyáron. A kivándorlás a 2004-es uniós csatlakozásunk után ugrott meg, valamint a 2010-es évek elején, a gazdasági válság alatt ismét nagyra nőtt.
A legnagyobb arányban a magyarok az Egyesült Királyságba, Németországba és Ausztriába vándoroltak ki. A szigetországban 160-200 ezer honfitársunk élhet, a németeknél 200 ezer, Ausztria és Magyarország között pedig a napi szinten ingázók száma is jelentős.
