egy túrázó fiatal lány önfeledten nevet egy tó partján, hátán hátizsák
Fotó: Shutterstock

Lyukak az önéletrajzban? − a Z generáció magasról tesz rá

A legtöbben ismerjük az önéletrajz hiányosságaival járó gondokat. Munkakeresőként próbáljuk elkerülni, hogy olyan CV-t adjunk le, amelyben hézagok tátonganak az állomások között.


A közvélekedés szerint a HR-esek nem veszik fel azt, akinek a különböző munkahelyei között néhány hónap vagy év különbség van − mintha a szünetek alatt a jelölt képességei berozsdásodnának. Pedig szó sincs ilyesmiről, sőt.

Az utóbbi időben fordulni látszik a kocka: úgy tűnik, a Z generáció megváltoztathatja az erőviszonyokat. Az Applied munkaerő-kölcsönző cég felmérése szerint az Egyesült Királyságban a Z-sek 47%-ának volt már hat hónapos vagy annál hosszabb karrierszünete. Ők már nem gondolják, hogy a személyes fejlődési lehetőségeknek a főiskola előtti vagy utáni évekre kellene korlátozódniuk – és ezzel arra kényszerítik a munkaadókat, hogy felülvizsgálják az előítéleteiket.

Egy nemrég végzett kutatás szerint a hiányos önéletrajzzal rendelkező pályázókat átlagosan 45%-kal kisebb eséllyel hívják be interjúra, mint a kifogástalan CV-vel rendelkezőket– írja az Insider. Ez az elterjedt szokás rengeteg olyan"jótanácsot" eredményezett, amelyek arra oktatnak, hogyan hamisítsuk meg az önéletrajzunkat, tömködjük be a lyukakat. Egyesek azt javasolják, hogy „olyan formátumot használjunk, amely kevésbé nyilvánvalóvá teszi a hiányosságot", vagy „adjunk hozzá néhány vállalkozói vagy tanácsadói munkát".

​Nem csak ülnek otthon a tévé előtt

Pedig a szüneteknek számos előnyük van: a LinkedIn felmérésében a karrierjüket szüneteltető emberek 69%-a mondta azt, hogy a távol töltött idő segített nekik új célokat találni és 68%-uk szerint a szünet pozitívan befolyásolta az életüket, karrierjüket.

A világjárvány kezdete óta egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a hosszú távollét nem azt jelenti, hogy a jelölt nem rendelkezik megfelelő készségekkel vagy képzettséggel.

​Új hozzáállás a munkához

Míg az idősebb generációk szerint az életet a munka köré kell szervezni, a Z-sek szerint a munkát az élet köré. Ma már a munkavállalók magabiztosan szállnak szembe az őket lelküldeni tervező munkaadókkal, és határozott elképzeléseik vannak a munka szerepéről az életükben. Ők nagyobb valószínűséggel mondanak fel, ha elégedetlenek, vagy úgy érzik, nem fejlődnek.

E generáció számára a munkaerőpiac helyzete gyökeresen különbözik attól, amivel szüleik és nagyszüleik találkoztak. Az idősebb generációkat kirakták a munkaerőpiacra, és csak keveseknek volt lehetőségük arra, hogy kivegyenek egy kis időt a munkából. De őket ezért cserébe karrierjük végén könnyű nyugdíj ígérete várta, amikor hátradőlhettek és élvezhették munkájuk gyümölcsét. Hozzájuk képest a fiatalok többsége csak jóval később tud nyugdíjba vonulni − derült ki az Evelyn Partners új tanulmányából.

2025-re a Z generációs munkavállalók a becslések szerint a munkaerő 27%-át teszik majd ki, és ha a munkaadók ki akarják használni ezt a tehetségforrást, akkor oda kell figyelniük a fiatal munkavállalók preferenciáira.

The Conversation

Ne hagyd ki!