Sok szempontból kivételesen jókor lépett a munkaerőpiacra a Z-generáció a fejlettebb világban, így Magyarországon is. A foglalkoztatási rátájuk és a kezdő fizetésük is magasabb, mint az őket megelőző Y-generációé. Azonban úgy tűnik, kevésbé kedvező a személyes és a mentális jólétük, mint az idősebbeké.
Szerencséjük volt a zéseknek a munkaerőpiacon
Bár kevésbé lelkesednek a munka iránt a Z-generáció tagjai, pályakezdéskor jobban boldogulnak, mint az idősebb, Y-generációsok – derül ki az Economist cikkéből. Ennek elsődleges oka lehet, hogy amíg az utóbbiak a 2008-as válság hatása alatt kezdték karrierjüket, az előbbiek a gazdasági fellendülés idején kerültek a munkaerőpiacra.
A kutatások szerint a fejlett világban - így Magyarországon is - a Z-generációs fiatalok jobb foglalkoztatási rátákat és magasabb kezdő jövedelmeket érnek el. Ez egyaránt köszönhető a munkaerőpiac iránti új megközelítésüknek, valamint a jövedelmezőbb STEM területekre (elsősorban a természettudományokat, a mérnöki és informatikai területeket lefedő képzések) való orientációjuknak is.
Azonban a G7 megjegyzi, bár a zések jobban keresnek, inkább szembesülnek az olyan alapvető költségek jelentős növekedésével, mint például a lakhatás vagy a továbbtanulás. Igaz, az életminőségükkel kapcsolatos megítélésük pozitív. Viszont a Z-generációs fiatalok személyes és mentális jóléte kevésbé kedvező, ami részben a digitális kommunikáció előtérbe kerülésének a következménye.
Hozzáteszik, a zéseknek a munkához való hozzáállása is másabb, mint az idősebbeké. A korábbi, túlórázási kultúrával szemben most az „éppen elégséges teljesítmény” elérésére törekszenek.
A jó pénz tolja az amerikai fiatalokat a szakképzések felé
Egyébként egyre több fiatal érzi úgy, az egyetemi képzés nem feltétlenül éri meg a befektetett időt és pénzt. Ezért inkább olyan szakképzések felé fordulnak az Egyesült Államokban, amelyek biztosabb karrierutat kínálhatnak.
A szakmunkásképzések népszerűsége folyamatosan növekszik az USA-ban, viszont az egyetemi jelentkezések száma csökken. A kutatások szerint az amerikai középiskolások és főiskolások körülbelül 75 százaléka érdeklődik szakiskolák iránt manapság. Úgy látják, az olyan fizikai munkát igénylő szakmák, mint a vízvezeték- és villanyszerelés vagy az építőipar, magas fizetést és megbecsülést kínálnak. Valamint ezeknél jellemzően tartós a munkaerőhiány is – írta a Wall Street Journal a napokban.
A változásra az is magyarázat lehet, hogy a mesterséges intelligencia előretörése miatt sokan úgy vélik, a fizikai munkát igénylő szakmák biztonságosabbak lehetnek, mint a technológia által fenyegetett szellemi foglalkozások. Így a „fehérgalléros” munkakörökben tapasztalható leépítések, valamint a „kékgalléros” munkák percepciójának változása miatt többeknek jelent nagyobb biztonságot és jobb anyagi kilátást az utóbbiak.
Más amerikai kutatások pedig arra világítanak rá, hogy a diplomások nagyjából fele olyan munkakörben talál munkát, ahol nem szükséges felsőfokú végzettség. Emiatt is megkérdőjelezik az egyetemi tanulmányok értékét, különösen a magas tandíjak fényében.
