Mielőtt belemerülnénk a kutatás eredményeibe, tisztázzuk, miről is van szó pontosan. A lecsatlakozás joga azt jelenti, hogy a munkavállalók a munkaidőn kívül negatív következmények nélkül figyelmen kívül hagyhatnak minden munkával kapcsolatos e-mailt, SMS-t, telefonhívást, és nyugodt szívvel távol maradathatnak az elektronikus munkahelyi hálózatoktól.
A kérdés már az Európai Parlamentben is felmerült, ugyanis részben a pandémia miatt egyre többen dolgoznak digitális környezetben, sokan otthonról. Ezek a munkavállalók az elektronikus eszközeiken gyakorlatilag folyamatosan elérhetőek, ami kedvezőtlenül hat a munka-magánélet egyensúlyra. A megnövekedett elvárások és a gyarapodó munkaórák mentális problémákhoz, például szorongáshoz, depresszióhoz, kiégéshez vezetnek.
A tervezet támogatói úgy vélik, mindenkinek joga van a lecsatlakozáshoz, ugyanis senkitől sem várható el, hogy munkaidőn túl is a munkájával foglalkozzon, történjen az bármilyen formában vagy kommunikációs csatornán keresztül.
Az Ipsos felméréséből kiderült, hogy 10-ből hat egyesült királyságbeli munkavállaló támogatja, 34 százalékuk pedig erősen támogatja, hogy törvénybe iktassák a lecsatlakozás jogát. A válaszadók több mint fele elfogadhatatlannak tartja, hogy a munkaadója szabadidejében is keresse.
Az Ipsos további megállapításai:
- a válaszadók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a munkaidején kívül is foglalkozik munkahelyi feladatok, problémák megoldásával
- 40 százalékuk válaszol a megkeresésekre, míg 34 százalékuk proaktívan kommunikációt kezdeményez munkatársaival
- csupán 30 százalékuk tudja teljesen elvágni magát munkahelyétől szabadidejében
- azok a munkavállalók, akik éves fizetése meghaladja az 55 ezer fontot, nagyobb valószínűséggel nézegetik a kommunikációs csatornákat és válaszolnak a megkeresésekre munkaidejükön kívül
- leginkább a fiatalok tartják elfogadhatónak, ha a főnökük munkaidőn kívül is keresi őket
- a 16-34 éves válaszadók 56 százaléka úgy véli, vezetője joggal várja el, hogy szabadidejében is ellenőrizze e-mailjeit, telefonját stb..
- a 35-75 évesek között ez az arány 34 százalék volt
- a résztvevők 11 százaléka egyenes ellenzi a lecsatlakozás jogának törvénybe iktatását
Külön érdekesség, hogy ha választaniuk kellene a rugalmas munkavégzés és a lecsatlakozás joga között, 68-32 % arányban inkább a rugalmasságot választanák a dolgozók.
Egyes országokban már működik az elképzelés. A közelmúltban például Belgium vezetett be egy olyan jogszabályt, amely ténylegesen megtiltja civil szférában működő vállalatok vezetőit, hogy kapcsolatba lépjenek alkalmazottjaikkal munkaidőn kívül. Ez alól kivételt képeznek a vészhelyzetek és az egyéb „kivételes” esetek.
