Túl jól kereshetnek a fiatal játékosaink?
A 24.hu a részben hazai rendezésű kézilabda Európa Bajnokság kapcsán készített interjút Vass Gáborral. A sporteseményről a magyar csapat jóval előbb kiesett, mint amire a többség számított. A Svájcban élő szakembert nem lepte meg a hazai csapat szereplése. A gyenge teljesítmény okaként rendszerszintű problémákat vázolt fel.
Vass Gábor szerint hatalmas pénzek vannak a hazai kézilabdában, azonban a magyar játékosok teljesítményén ez nem biztos, hogy segít. Példának a Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) költségvetését hozta fel.
„Magyarországon a Nemzeti Kézilabda Akadémia Sportcsarnoka 2013 óta működik évi 2,5 milliárd forintból. Van női és férfi szakág, szóval osszuk ketté, és mondjuk azt, hogy akkor a férfiak 1,25 milliárdból gazdálkodhatnak. Ez hozzávetőleg 3,5 millió svájci franknak felel meg. Voltam a Schaffhausen szakmai igazgatója is, az ottani akadémia évi 500 ezer frankból működik. Ha a következő szezon Bundesliga-játékosait nézzük, akkor a jelenlegi svájci válogatottból hárman erről az akadémiáról kerültek ki. A NEKA-ból a válogatott közelében sincs senki. Pedig hétszeres az éves költségvetési különbség”
– nyilatkozta Vass Gábor.
A szakember meglátása szerint a magyar játékosok nem akarnak külföldre igazolni, pedig az az előnyükre válhatna. Ennek oka, hogy itthon akkor is jól keresnek, ha javarészt a kispadon ülnek. Véleménye szerint a fiataloknak azonban nem az lenne a legfontosabb, hogy már a karrierjük elején megtömjék a zsebüket, hanem az, hogy kihozzák magukból a maximumot. A komoly fizetések később jöhetnek.
„Nálunk Zürichben a 18 és 24 éves szélsőink jobbak, pedig csak 2500 eurót keresnek. (…) Volt magyar, aki nyolcezer eurós szerződést kötött akkor (és alig játszott), amikor Sagosen 3500 euróért az Aalborghoz írt alá, és minden meccsen megdöglött a pályán. Aztán 21 évesen Párizsba szerződött, ma 35 ezer, jövőre Kolstadban 37,5 ezer eurót keres. Mellesleg BL-győztes és igazi kézilabdázó lett belőle”
– hozta fel pozitív példaként a 26 éves, norvég válogatott kézilabdázót a magyar szakember.
A tao-rendszer kritikája
„Sokan alábecsülik a svájci kézilabdát. Jelenleg a német Bundesligában öt svájci válogatott játszik, jövőre ez a szám nyolc lesz. Hány magyar játszik a Bundesligában? Egy. Közben pedig klubszinten az összes klub – kivéve a Schaffhausent – üzleti alapon működik. Magyarországon mennyi? Egy sem. De mondok erre egy példát. Novemberi adat szerint, amióta 2011-ben bevezette a kormány a tao-programot, a sportszövetségek és sportegyesületek 923 milliárd forintot kaptak, ebből 213 milliárdot a kézilabda. A tao-rendszer ötlete nagyon jó lett volna. De sajnos nem arra lettek a pénzek elköltve, amire kellett volna. A pénz nem felelősségteljes felhasználása nagy hiba. A 213 milliárd forint 598 millió eurónak felel meg – ez majdnem 5 évnyi teljes Bundesliga-költségvetés. Annyi különbséggel, hogy csak az elmúlt 10 évben a németek nyertek több Bajnokok Ligáját”
– fogalmazta meg kritikáját a magyar tao-rendszerről Vass Gábor a 24.hu cikkében.
Elmondta azt is, hogy lennének ötletei a helyzet megoldására, azonban rendkívül nehéz lehet változtatni a mostani állapotokon. Véleménye szerint maradhatna ennyi pénz a sportágban, viszont csakis megfelelő követelményrendszer mellett. Ez azonban egyelőre hiányzik. A fiatal magyar kézilabdázóknak pedig azt tudja javasolni, hogy minél előbb igazoljanak külföldre.
