Egy embert műtenek egy műtőben, két orvos végzi a műtétet.

A magyar háztartások több mint tizede számára a zsebből fizetett, közvetlen egészségügyi kiadások a létfenntartási szükségleteik feletti kiadásaiknak legalább 40 százalékát teszi ki, ami duplája az uniós átlagnak – derül ki az MNB Versenyképességi jelentéséből. A jegybank szerint a hazai egészségügyi rendszer egyik problémája, hogy az egészségügyi magánkiadások nem intézményesült formákban (egészségpénztárakon vagy kiegészítő magán egészségbiztosításokon) keresztül kerülnek elköltésre, pedig ez segíthetne az egészségügyi kiadások tervezhetőségében.


Jelentősek a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai

Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai (6,7 százalék) alacsonyabbak a többi visegrádi ország átlagánál (6,9 százalék) és az uniós országok átlagánál (8,2 százalék) 2018-ban – állapította meg az MNB a Versenyképességi jelentésében. Az egészségügyi kiadások GDP-arányos átlagos szintje 2010 óta nem változott számottevően az EU-ban és a régióban sem, azonban Magyarország esetében enyhén csökkenő trend figyelhető meg. Magyarországon az egészségügyi kiadások 70 százaléka származik állami forrásból, ami 4 százalékponttal alacsonyabb az Európai Unió és 9 százalékponttal alacsonyabb a többi visegrádi ország átlagánál.

A jegybank szerint a hazai egészségügyi rendszer egyik problémáját az jelenti, hogy az egészségügyi magánkiadások nem intézményesült formákban (egészségpénztárakon vagy kiegészítő magán egészségbiztosításokon) keresztül kerülnek elköltésre.

A háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai a GDP 1,8 százalékát teszik ki, ami magasabb a régiós (1,2 százalék) és az uniós átlagnál (1,7 százalék) is.

Az MNB szerint ez azért jelent problémát, mert megfelelő öngondoskodás hiányában a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai megterhelők a lakosság egy jelentős része számára. A jegybank által idézett adatok szerint a magyar háztartások 11,6 százaléka szembesült katasztrofális egészségi kiadással (vagyis a háztartások zsebből fizetett, közvetlen egészségügyi kiadásai a létfenntartási szükségleteik – azaz élelmiszer, lakhatás és közüzemi számlák – feletti kiadásaiknak legalább 40 százalékát tette ki), ami több mint a duplája az uniós (5,7 százalék) és a V3-átlagnak (5,2 százalék) és a harmadik legmagasabb a megvizsgált uniós országok között.

Összességében a jegybank arra a következtetésre jut, hogy az előtakarékosság, az olyan intézményesült formák, mint az egészségpénztárak vagy az egészségbiztosítások segítenének az egészségügyi kiadások fedezésének tervezhetőségében.

Várólisták már a magánegészségügyben is

A Népszava szerint a Versenyképességi jelentés bemutatásakor Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy magán-egészségbiztosítás vagy egészségpénztárak újbóli helyzetbe hozásával a vásárolt egészségügyi szolgáltatások olcsóbbá válhatnának, hisz a biztosítók, pénztárak nagyobb alkuerővel bírnának.

Egy hónapja számoltunk be arról, hogy néhány műtét esetében már a magánegészségügyi szolgáltatóknál is várólisták alakultak ki, miután egyre többen kerülik ki az állami ellátási rendszert. A kisebb beavatkozásokért százezreket, míg egy csípőprotézis-műtétért 1,5-2 millió körüli összeget kell fizetni. A magánegészségügy egyre erősödő népszerűségét támasztotta alá az a felmérés is, amely szerint az aktív korú (20-65 éves) hazai internetezők 60 százaléka igénybe vette már a magánegészségügy szolgáltatásait, 13%-uk ráadásul új belépő volt az elmúlt évben.

The Conversation

Ne hagyd ki!