Egyre kisebb mértékben növelhető a várható élettartam. Egy friss kutatás szerint megvannak az emberi életnek a határai, az öregedés lényegesen nem állítható meg. 1990-ben még 2,5 évvel nőtt a várható élettartam, az utóbbi egy évtizedben már csak 1,5 évvel.
„El kell fogadnunk, hogy van egy határa” az emberi életnek” - mondta S. Jay Olshansky, az Illinois-Chicagói Egyetem kutatója, a Nature Aging című folyóiratban hétfőn megjelent tanulmány vezető szerzője, amelyet a Világgazdaság idéz.
Egyre kevesebb évvel tolható ki az emberi élet
A kutatás során Olshansky és társai a németországi Max Planck Demográfiai Kutatóintézet által kezelt adatbázisból származó, 1990 és 2019 közötti időszakra vonatkozó várható élettartam becsléseket követték nyomon. A világ nyolc olyan országára összpontosítottak, ahol az emberek a leghosszabb ideig élnek: Ausztráliára, Franciaországra, Hongkongra, Olaszországra, Japánra, Dél-Koreára, Spanyolországra és Svájcra. llletve bevonták még az Egyesült Államokat is.
A nők változatlanul tovább élnek, mint a férfiak, és még mindig emelkedik a várható élettartam, de lassuló ütemben, állapították meg a kutatók.
1990-ben a javulás átlagos mértéke évtizedenként körülbelül 2,5 év volt, a 2010-es években viszont már csak másfél – az Egyesült Államokban pedig majdnem nulla.
A tanulmány azt sugallja, hogy van egy határ, ameddig a legtöbb ember elélhet, és ezt a határt már majdnem elértük. „Egyre kevesebb és kevesebb előrehaladást préselünk ki az életet meghosszabbító technológiákból. Ennek pedig az az oka, hogy az öregedést nem lehet megállítani” – magyarázta Olshansky.
A szakértők szerint valószínű ugyan, hogy a százévesek száma az elkövetkező évtizedekben nőni fog, de ez a népesség növekedésével magyarázható csupán. A 100 éves kort elérők aránya továbbra is korlátozott marad, a legtöbb országban valószínűleg a nők kevesebb mint 15, a férfiak öt százaléka éri meg ezt a kort.
Ebben az életkorban öregszünk a legtöbbet
Korábban idéztük a Stanford Egyetem kutatását, amelyben a tudósok különböző molekulákat követtek nyomon 25 és 75 év közötti embereknél. Két, az életkorral összefüggő jelentős változást figyeltek meg előbb 44, aztán 60 éves korban.
Az első változási hullám során a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggésbe hozható molekulák, valamint a koffein, az alkohol és a lipidek anyagcseréjének képessége változott meg.
A második hullám az immunrendszer szabályozásában, a szénhidrát-anyagcserében és a veseműködésben szerepet játszó molekulákat érintette.
Mindkét időszakban megfigyelhetők voltak a bőr és az izmok öregedéséhez kapcsolódó molekuláris változások.
Ez lehet a hosszú élet titka
Korábban többször is foglalkoztunk a "kék zónával", ahol a legtovább élnek az emberek. Giovanni Mario Pes, a sokáig tartó élet kutatója szerint négy kulturális sajátosságnak köszönhető a „kék zóna" lakóinak hosszú és boldog az élete:
Napi mozgás. Az itt lakók folyamatosan mozognak, ráadásul a táj is dimbes-dombos.
Friss házias ételek fogyasztása. Húst csak havonta négy-öt alkalommal kerül az asztalra, fehérje szükséglet nagy részét bab evéssel elégítik ki.
Közösségi élet nyugdíjasként is. Nincs elszigeteltség, a helyi társadalom tartja a kapcsolatot az idősekkel, bevonja őket a közösségi életbe.
Vallásosság, spiritualitás. Az ima és a spiritualitás a kor előrehaladtával hozzájárulhat az élet elégedettséghez.
