Néhány életmódhoz kötődő tanács betartásával akár hat évvel is meghosszabbítható az ember várható élettartama. Soroljuk azt a nyolc dolgot, amelyek egy kutatás szerint lassíthatják a biológiai öregedést, és hozzásegíthetnek a hosszabb élethez.
Megfelelő életmóddal lassítható az öregedés
Nyolc pontos listát állított össze az American Heart Association (AHA) azon életmódbeli sajátosságokról, amelyek a kutatásuk szerint hozzájárulhatnak az ember várható élettartamának akár hatéves meghosszabbításához. A felsorolásuk több mint 6500, átlagosan 47 éves felnőtt adatai alapján készült. A Guardian foglalta össze az AHA listáját, amit mi is közlünk:
- egészséges táplálkozás
- aktív életmód
- dohányzás elkerülése
- megfelelő alvás
- megfelelő testsúly fenntartása
- koleszterin rendszeres ellenőrzése és a megfelelő szinten tartása
- vércukor rendszeres ellenőrzése és a megfelelő szinten tartása
- vérnyomás rendszeres ellenőrzése és a megfelelő szinten tartása
A kutatás vezetője szerint mindezek együtt támogathatják a szív- és érrendszer egészségét, valamint lassíthatják a biológiai öregedést.
Minél egészségesebb a szív- és érrendszer, annál jobban lassul a biológiai öregedés. Ez pedig nem csak hosszabb életet tesz lehetővé, hanem az extra időt egészségesebben tölthetik el az emberek
- idézi Nour Makaremet, a New York-i Columbia Egyetem Irving Medical Centre Mailman School of Public Health epidemiológiai tanszékének adjunktusát, a kutatás vezetőjét a Qubit.
Valóban lassítható az öregedés üteme
Korábban is írtunk róla, hogy kisebb kalóriabevitel lassíthatja az öregedés ütemét, és megnövelheti az egészséges felnőttek élettartamát az amerikai Nemzeti Öregedéskutató Intézet (National Institute of Aging) Nature Aging folyóiratban publikált tanulmánya szerint is.
Az Intézet kutatásában 220 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt vett részt. Őket arra kérték, hogy 25 százalékkal csökkentsék a napi kalóriabevitelüket két éven keresztül. Egy másik csoport kutatási alanyainak a feladata pedig az volt, hogy ne változtassanak a korábbi táplálkozási szokásaikon 24 hónapig. Az összes résztvevő testtömeg-indexe (BMI) 22 és 27 között volt.
A résztvevők nem tartották be szigorúan az étrendet: körülbelül 12 százalékkal csökkentették a kalóriabevitelüket. Azonban ez is elég volt ahhoz, hogy változást figyelhessenek meg a kutatók.
Algoritmussal vizsgálták a szakemberek, hogyan változnak az alanyok DNS-biomarkerei a vérben a projekt alatt. Magyarán azt mérték, milyen sebességgel öregszenek. Kimutatták, a csökkentett kalóriabevitelű csoport 2–3 százalékkal lassabban öregedett, mint azok, akik normál étrenden voltak. A szakemberek szerint emellett a korai halálozás kockázata 10–15 százalékkal mérséklődhetett.
Azonban úgy látták, kérdéses a folyamat tartóssága, kitar-e a két év elteltével is. Ennek vizsgálatához új kutatást terveznek. Egyébként a kedvező eredményeket a szakemberek sejtszintű változásoknak tulajdonítják, bár egyelőre nem tudják bizonyítani. A kevesebb kalóriabevitel miatt a szervezet hatékonyabban használhatta fel a rendelkezésre álló erőforrásokat.
A szakemberek felhívták rá a figyelmet, hogy az öregedés szempontjából a kalóriabevitel csökkentése mellett a kiegyensúlyozott táplálkozás és a testmozgás is komoly jelentőséggel bír. Emellett a kalóriacsökkentés sem mindig célravezető. Különösen akkor nem, ha alapbetegségekben szenved valaki. Részben ezért a diéták előtt szükséges kikérni a szakorvosok tanácsát.
