Az elfogyasztott ételeknek fontos a szerepük az agy egészségében is. A kiegyensúlyozott táplálkozás hozzájárulhat az agyműködés javulásához. Azonban néhány élelmiszer bizonyos esetekben akár fel is gyorsíthatja az agy öregedését.
Egyes élelmiszerek elfogyasztása akár ronthatja is az agy egészségét
Bemutatunk négy népszerű élelmiszercsoportot, amelyek bizonyos esetekben kedvezőtlenül hathatnak az agyra. Akár öregíthetik is azt, és növelhetik a kognitív képességet romlásának az esélyét. Emiatt fontos, hogy mértékkel fogyasszuk azokat. De itt a lista:
Túl cukros ételek: Akár a gyorsabb öregedéshez is hozzájárulhat a túlzott cukorfogyasztás. A túl nagy cukorbevitel fokozhatja az agyi gyulladásokat, amik károsíthatják az agysejteket, így kognitív hanyatláshoz vezethetnek. A cukor számos feldolgozott élelmiszerben, pékáruban és italban megtalálható. Emiatt ezeknek érdemes az egészségesebb alternatíváit választani az étkezésekkor.
Feldolgozott élelmiszerek: Népszerű ételek, de gyakran magas telített és transzzsírtartalmúak. Ezek az élelmiszerek is gyulladásokhoz vezethetnek az agyban, ami kognitív diszfunkciót és agyi öregedést okozhat.
Olajban sült ételek: Magas az egészségtelen zsírtartalmuk. Gyulladásokhoz vezethetnek a szervezetben és az agyban, ami kognitív hanyatlással és a demencia kialakulásának nagyobb kockázatával járhat együtt.
Alkoholos italok: Az alkohol károsíthatja az agysejteket és rosszul hathat az agyműködésre, ami memóriaproblémákhoz és a demencia fokozott kockázatához vezethet. A hosszútávú, jelentős alkoholbevitel agyzsugorodáshoz, kognitív károsodáshoz és más, az agyat érintő problémákhoz is vezethet – írja a Magyar Mezőgazdaság.
Akár lassítható is az öregedés üteme
Azonban a kisebb kalóriabevitel akár lassíthatja is az öregedés ütemét, és megnövelheti az egészséges felnőttek élettartamát az amerikai Nemzeti Öregedéskutató Intézet (National Institute of Aging) a Nature Aging folyóiratban publikált tanulmánya szerint.
Az Intézet kutatásában 220 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt vett részt. Őket arra kérték, hogy 25 százalékkal csökkentsék a napi kalóriabevitelüket két éven keresztül. Egy másik csoport kutatási alanyainak a feladata pedig az volt, hogy ne változtassanak a korábbi táplálkozási szokásaikon 24 hónapig. Az összes résztvevő testtömeg-indexe (BMI) 22 és 27 között volt.
Az NBC News arról ír, a résztvevők nem tartották be szigorúan az étrendet: körülbelül 12 százalékkal csökkentették a kalóriabevitelüket. Azonban ez is elég volt ahhoz, hogy változást figyelhessenek meg a kutatók.
Algoritmussal vizsgálták a szakemberek, hogyan változnak az alanyok DNS-biomarkerei a vérben a projekt alatt. Magyarán azt mérték, milyen sebességgel öregszenek. Kimutatták, a csökkentett kalóriabevitelű csoport 2–3 százalékkal lassabban öregedett, mint azok, akik normál étrenden voltak. A szakemberek szerint emellett a korai halálozás kockázata 10–15 százalékkal mérséklődhetett.
Azonban kérdéses, mennyire tartós a folyamat, kitar-e a két év elteltével is. Ennek vizsgálatához új kutatást terveznek. Egyébként a kedvező eredményeket a szakemberek sejtszintű változásoknak tulajdonítják, bár egyelőre nem tudják bizonyítani. A kevesebb kalóriabevitel miatt a szervezet hatékonyabban használhatta fel a rendelkezésre álló erőforrásokat.
