Több, mint egy éve megállíthatatlanul drágulnak az élelmiszerek. Miért? – kérdeztük Raskó György agrárközgazdásztól.
Mi okozta világszerte a komoly élelmiszerdrágulást?
Az első drágulási hullámot a pandémia okozta 2020-ban számos alapvető élelmiszerből. Például friss zöldségből, gyümölcsből komoly ellátási zavarok támadtak Nyugat-Európában, mert nem mehettek a szüretre a vendégmunkások. Aztán jött az energiaválság az élesedő orosz-ukrán konfliktus miatt, majd 2022. február végén kitört a háború. Az energiaárakon túl a mezőgazdasági inputárak is az egekig emelkedtek. A műtrágya, a növényvédőszerek, a vetőmag, az üzemanyagok néhány hónap leforgása alatt 50-300%-kal emelkedtek. Erre tett rá a háború miatti spekuláció, ami a mezőgazdasági nyersanyagok tőzsdei jegyzéseit reálértékben soha nem tapasztalt magas szintre vitte. Mindez az élelmiszerek árának gyorsuló ütemi növekedését hozta. 2022 tavaszára az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete (FAO) alapvető élelmiszerekre vonatkozó aggregált árindexe átlagban közel 50%-kal emelkedett. Az Európai Unió döntéshozói a soha nem látott mértékű drágulásra reagálva, átmenetileg félre is tolták a fenntartható mezőgazdaság céljából hozott korlátokat, például felfüggesztették a zöldítést, kötelező ugaroltatást. Az élelmiszer újra stratégiai termékké vált, mint a hidegháború idején.
Európában miért Magyarországon emelkedett a leginkább az élelmiszerek ára?
Kifejezetten politikai döntések miatt. Magyarország országgyűlési választásokra készült 2022 kora tavaszán. Az élelmiszerek a választások előtt kezdtek drágulni Európa-szerte, ami nem volt jó üzenet a választók felé. Az Orbán kormány ezért lépett: 2022. februárjától nyolc alapvető élelmiszer fogyasztói árát befagyasztotta a 2021. októberi szinten. A lépés sokkhatást váltott ki a kiskereskedelmi vállalkozók körében a magasabb beszerzési ár és alacsonyabb értékesítési ár okozta várható és elkerülhetetlen veszteségek miatt. A kereskedők az így keletkezett veszteséget aztán átterhelték más árucikkekre, szükségtelenül megemelve azok fogyasztói árát. Ráadásul a kormány újra bevezette a kiskereskedelmi különadót, mely 2023-ban már 4%. Ezen adót forgalomarányosan kell fizetniük a boltosoknak, így valójában 27-ről 31%-ra emelkedett az áfa, kapásból ennyivel az árszínvonal is... A választási kampány részeként a kormány különböző "közérzet-javító” intézkedéseket hozott. A 13. havi nyugdíj, a 15%-os szja visszatérítés stb. mintegy 1200 milliárd plusz forintot hagyott a lakosoknál, amit azok annak rendje és módja szerint el is költöttek. Drágulás ide vagy oda, a kiskereskedelmi forgalom 2022. első negyedévében 8-10 százalékkal nőtt. Ennek köszönhetően eleinte a kereskedőket sem zavarta az alapvető élelmiszerekre bevezetett ársapka, mert az intézkedést átmenetinek gondolták. Aztán teltek múltak a hónapok és fordult a kocka. A boltok egyre komolyabb veszteségeket szenvedtek el az ársapkás élelmiszereken, így lépniük kellett. Tavaly ősszel őrült átárazás kezdődött. Aki csak tehette, megemelte a nála kapható árucikkek árát, hogy kompenzálja az ársapka okozta veszteségeit. Emiatt aztán olyan termékek (mosópor, szappan stb.) ára is emelkedett, amelyeknek nem kellett volna. Az már csak hab a volt a tortán, hogy a gyenge forint miatt 2022. szeptemberétől igen megdrágultak az importtermékek is. Az élelmiszerinfláció persze más uniós államokban is megjelent, de ott az árak átlagosan csak 15 százalékkal nőttek, míg nálunk a rekord 48% volt.
Milyen következményei lehetnek ennek?
Raskó György agrárközgazdász
Fotó: Haszon Magazin - Csomor Alexander
Fogynak a boltok és fogynak a vevők is. Sok ezer üzlet zárt be végleg, vagy csak arra az időre, amíg tart az ársapka rendelet. Jellemzően magyar tulajdonú vidéki vegyesboltok, ahol elsősorban ársapkás élelmiszereket vesznek az emberek és ahol kicsi a kínálat, így a kereskedők nem tudták sok termékre szétteríteni az ebből származó veszteségeiket. Gondoljunk csak bele! Minden kiló eladott kristálycukron egyre halmozódóan többet veszít a boltos. Először csak 200 forintot, majd 300-at, most legalább 350 forintot kilónként. Persze, hogy korlátozza, mennyit vehet a vevő belőle! A csökkenő reáljövedelmek és nyugdíjak elvékonyították a vevők pénztárcáját is. A kiskereskedelmi forgalom volumene az év végére 4-5 százalékkal csökkent. A karácsonyi bevásárlási roham elfedte a gondokat, de 2023. első hónapjaiban már 8-10 százalékos a visszaesés és ez még nem a vége. Az infláció hatásait ellensúlyozni hivatott béremeléseket ugyanis jóformán csak a multinacionális cégek adták meg a dolgozóiknak, a magyar vállalkozások zöme nem. A reáljövedelmek csökkenése és a magas infláció 2023. tavaszán soha nem látott mértékű életszínvonal-esést produkált Magyarországon. Ezt ma már a KSH adatok is feketén-fehéren alátámasztják. Az emberek egyszerűen nem tudnak miből vásárolni.
A boltok egymásra licitálva akcióznak és a kormány is több intézkedést vezetett be az árak letörésére. Ezek segíthetnek?
Elfogytak a vevők, a működést pedig finanszírozni kell. Az akciókkal a kereskedők a bruttó árrés tömegüket próbálják növelni, hogy rezsijüket és az ársapka okozta veszteséget ki tudják termelni. A kötelező akciózás nevetséges. Az az előírás, amit saját jószándékukból amúgy is megtennének? Az állam ingyen reklámot ad azon kiskereskedelmi láncoknak, amelyeknek kötelezően lesz előírva az akciózás, ahova emiatt még többen mennek majd vásárolni. Ez újabb pofon a magyar tulajdonú láncoknak, amelyek franchise alapon működnek és a független hazai tulajdonú vegyesboltoknak. A többi intézkedésnek sem látom sok értelmét. Az online árfigyelő rendszer például teljesen haszontalan, több tízezer termék árát követni lehetetlen. Az ársapka rendelettel egyébként a külföldi tulajdonú diszkontláncok jártak jól. A három legnagyobb, a Lidl, az Aldi és a Penny Market 2022. február és december közötti időszakban magyarországi piaci részesedését 31,4%-ról 34,4%-ra emelte a kilenc legnagyobb forgalmú lánc között. Az ársapka rendelet életben tartása és a kötelező akciózás miatt piaci részesedésük 2023. decemberében el fogja érni a 38%-ot. Ráadásul nyereségük is rekord szintre fog emelkedni, miközben a hazai láncok és független vegyesboltok többsége totál veszteséggel fogja zárni ezt az évet. A hazai, magyar tulajdonú kiskereskedők számára az ársapka-rendelet pusztító hatású atombomba. A külföldi tulajdonúak pedig megerősödve fognak kikerülni a kormány politikai indíttatású intézkedései nyomán. Tényleg ezt akarta volna a kormány? Gondolom, aligha.
Mikor térhetnek vissza az élelmiszerárak a normális szintre?
Miután kiderült, hogy sem a koronavírus, sem a háború nem okoz tartós zavarokat az élelmiszerellátásban, lenyugodtak a vásárlók, a tömegpszichózis elmúlt, az árak pedig lassan elindultak lefelé a nyersanyagpiacon. A már említett FAO élelmiszer-árindex tavaly június óta folyamatosan csökken. Ez a trend a feldolgozott termékekre is vonatkozik, van tehát esély az élelmiszerek árának mérséklődésére. De vigyázat! Csak átmeneti jelenségről van szó. Európában már nem politikai cél az olcsó élelmiszer.
(A beszélgetés a Haszon Magazin 2023. májusi számában jelent meg!)
