Emelkednek az élelmiszerárak

Arányaiban az uniós átlag duplájával emelkedtek tavaly az EU néhány keleti országában az élelmiszerárak. Ezért Brüsszelben és több tagországban is napirenden van az alapvető élelmiszerek áfájának lehetséges csökkentése.



Elszálltak az élelmiszerárak

2,9 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak az Európai Unióban tavaly novemberben, az előző év azonos hónapjához képest, az Eurostat adatai szerint. Több keleti tagországban azonban ennek az értéknek több mint a dupláját mérték. Bulgáriában például 6,8, Romániában 6,2, Lengyelországban 6,1, Magyarországon pedig 5,4 százalékos volt az élelmiszer-drágulás – írja az Infostart.hu.

A portál az adat kapcsán a brüsszeli Politico véleményét idézi, amely szerint a keleti országokat is ugyanúgy érintik az Unió jelenlegi problémái (például a pandémia okozta gazdasági nehézségek, a klímaváltozás, az energiaárak elszállása), mint a nyugatiakat, azonban ebben a régióban az EU átlagánál arányaiban sokkal többet költenek élelmiszerekre, különösen zöldségekre. Alátámasztják ezt azzal az adattal, hogy az Unió 27 tagállamának átlagos vásárlási kosarának 13,5 százalékát teszik ki a zöldségcikkek. Ez azonban Románia estében megközelíti a 25 százalékot, de Lengyelországban és Magyarországon is több, mint az uniós átlag: mintegy 16 százalék.

Megoldásokat keres a helyzetre az Unió

A legtöbb uniós ország egyébként gátat próbál szabni a napi fogyasztási cikkek árrobbanásának. A tagállami vezetés az érintett országok mindegyikében igyekszik valamilyen intézkedéssel tompítani a hatást. Lengyelországban például az űfát vágták meg, de felmerült néhány élelmiszer árának a befagyasztása is, a magyar (és szerb) példához hasonlóan. Az áfacsökkentést a lengyelek mellett a térség más országai is fontolgatják, mint például Csehország és Románia – áll a cikkben.

Az Unió pénzügyminiszteri tanácsa a közelmúltban egyébként felvetette annak a lehetőségét, hogy a járvány miatt kialakult gazdasági károk enyhítése érdekében a tagállamok kormányai alapos indokkal akár nullára csökkenthessék egyes élelmiszerek hozzáadottérték-adóját. Ez azonban még csak javaslat.

A magyar lépések

Orbán Viktor január 12-én jelentett be néhány élelmiszer árának a befagyasztását.

„Hat termék esetében, a kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-ételolaj, sertéscomb, csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej esetében beavatkozunk az árak alakulásába. Ez azt jelenti, hogy ennek a hat terméknek az árát vissza kell vinni arra a szintre, ahol tavaly október 15-én állt”

- mondta a miniszterelnök. Egy nappal később a hat termék kiegészült még eggyel, a csirkefarháttal.

Nem véletlen, hogy a magyar kormány már lépett az elszálló élelmiszerárak miatt, hiszen hónapok óta lehetett tudni, hogy 2022 egyik nagy gazdaságpolitikai kockázatát jelenthetik. A Magyar Nemzeti Bank egy hónapja adta ki az Inflációs jelentését, amelyben úgy számolnak: 2021 egészében 3,5 százalékkal drágultak az élelmiszerek, 2022-re viszont majdnem megduplázódhat, 6,9 százalékosra nőhet az ételinfláció. Ezen belül még jobban drágulhatnak a feldolgozott termékek: a 2021-re becsült 4,1 százalékról 7,1 százalékra nőhet ezen élelmiszerek esetében az infláció. Ha bejön az MNB előrejelzése, akkor a feldolgozott élelmiszer lesz 2022 legdurvábban dráguló termékcsoportja.

The Conversation

Ne hagyd ki!