Az orosz-ukrán háború kitörése óta sokakban felmerült a kérdés, mit és miért tesz az orosz elnök? És meddig hajlandó elmenni? Sziklay Bence viselkedéselemző írása.
A Putyin paradoxon
Először is kezdjük azzal, hogy Putyin egy KGB tiszt volt, tehát igen jól képzett, ami a megtévesztést és a viselkedését illeti, illetve könnyen adaptálódik a közönségéhez, legyen az hazai vagy nemzetközi. Nézzük, mit árul el Putyin pszichológiai profilja! Miért van szükség ennek megalkotására? A személyiséged a múltad és egyben a jövőd is, tehát az emberi viselkedés legjobb előrejelzése a múltbeli viselkedés. Úgyhogy nézzük meg a CIA és a Pentagon elemzőinek értékelélést, hogy következtetni tudjunk a jövőre.
Fontos leszögezni, hogy Putyin pszichológiai szempontból a mai napig rejtély a pszichológusok és hírszerző elemzők előtt is. Igazából csak egy dolog biztos, hogy paradox módon viselkedik. A Pentagon 2008-as "mozgásminták elemzéséről" szóló tanulmánya például arra a következtetésre jutott, hogy Putyin "neurológiai rendellenességben" szenved, amely még születése előtt alakult ki, ún. Asperger-szindrómája van. A katonai elemzők, akik értékelésüket Putyin egyedi fizikai mozgására alapozták, azonban hangsúlyozták: elméletüket nem tudják bizonyítani anélkül, hogy "agyi szkennelést végeznének az orosz elnökön". Más katonai elemzők ugyanakkor, például Dr. Stephen Porges az Észak-Karolinai Egyetemről, nem értettek egyet az Asperger-értékeléssel.
Az orosz elnök pszichológiai profilja
Nézzük azokat az elemeket, melyekben viszont egyetértenek az elemzők.
- Putyin az orosz nép megmentőjének tekinti magát - ez lett az identitása. Minden olyan cselekedet, amelyről úgy dönt, hogy az orosz nép érdekeit szolgálja, legitimálható vagy racionalizálható a szemében.
- Bizonyítottan korlátozott önkontrollal rendelkezik, ha például a nyilvánosság előtt megsértik vagy megalázzák, ha fenyegetve érzi magát, ha korlátozottak a lehetőségei arra, hogy megvédje magát, illetve ha ellentmondtak neki, kritizálják vagy nyilvánosan kijavítják. Ilyenkor aránytalan agresszivitással, túlkompenzált dühvel vág vissza.
- A putyini „sérelemlogika”. Úgy érzi, ha valaki nem volt vele fair, joga van szabályokat szegni. Saját sértettsége Oroszországé, személyes bosszúja a nemzet bosszúja. Áldozat, hiszen őt és ezáltal az orosz népet is megsértették.
- A dzsúdós múltja mélyen beleivódott abba, hogy ki ő és hogyan látja magát. Ez magában foglalja a fegyelmet, a becsületet és az ellenfelek határozatlanságának kihasználását.
- Putyin erős késztetéssel rendelkezik arra, hogy bizonyítsa a jelentőségét/fontosságát.
- Erős tendenciát mutat arra, hogy megjegyzi ki és mikor tett neki keresztbe, majd retorziót alkalmaz.
- Bár állandóan erősnek tűnik vagy inkább a gyengeség hiányát mutatja, mégis „áldozat” mentalitást fedezhetünk fel a kommunikációjában (Oroszország áldozata a nyugatnak).
- Szükségleteit és pszichológiáját az orosz népnek tulajdonítja és ez megmagyarázhatja azt a látszólagos vágyát, hogy az orosz népet kigyógyítsa abból a traumából, amelyet a Szovjetunió összeomlásával járó identitásvesztés okozott neki.
- A saját identitásával való küzdelme a viselkedésében megnyilvánuló státuszvágyában mutatkozik meg, mind személyesen, mind politikailag. Különböző férfias tevékenységek közben mutatja meg magát az embereknek, így demonstrálja erejét, amely nárcisztikus karakter jegyeire is utal.
- Putyin a saját fejében olyan ember, akit egy poszttraumás társadalom választott meg, hogy gyógyítsa és védje az orosz népet.
Putyin és a világ
Összességében Putyin a világot a Hatalom/Erő, Szignifikancia, Hovatartozás, Identitás és a Hagyaték/Örökség szempontjából látja. Ebben a sorrendben. Inkább a gyengeség hiányának kimutatását választja, mint az erő jeleit, és ez fontos a jövőbeli viselkedés előrejelzésében. Gyermekkorától kezdve arról beszélt, hogy mit csinálnak a patkányok, ha sarokba szorítják őket: "ugranak és harcolnak". A saját pszichológiáját jobban meg ismerjük, amikor értelmezi mások viselkedését.
A Putyinnal való „bánásmód” olyan helyzetet igényel, amely eltávolítja a "sarkokat", amelyekbe be lehet szorítani, fenntartja az erő és a hovatartozás lehetőségét neki és segít neki abban, hogy úgy érezze magát, mintha az orosz nép (valós vagy vélt) lelki sebeit gyógyítaná. Abban az esetben, ha egy súlyos betegség (amiről jelenleg nem tudunk) bonyolítja a közelmúltbeli viselkedését, Putyin kevésbé lesz kiszámítható, és valószínűbb, hogy a vártnál továbbra agresszívebben lép fel. Ugyanakkor a hírszerzési ügynökségek pszichológiai elemzései szerint kevésbé valószínű, hogy nukleáris eszközök alkalmazásához folyamodna a pozitív hagyaték iránti erős vágya miatt.
Botox és hosszú tárgyalóasztalok
Véleményem szerint nem botoxolt Putyin arca, mivel elég jól mozog a glabella és a szemkörnyéki izmok is. Az is erősen valószínű, hogy nem a hatalom jeleként vagy paranoiából ülteti saját kabinetét és külföldi államfőket a hosszú tárgyalóasztalok másik végére. Az egyetlen észszerű logika számomra, hogy Putyin súlyos vagy halálos betegségben szenved, amire olyan gyógyszert szed, mint például a prednisone vagy dexamethazon. Ezek szteroid készítmények, amitől felpuffad az ember feje és melyeknek direkt immunrendszert gyengítő hatása van. Valószínűleg azért ül ilyen messze mindenkitől, nehogy a gyengített immunrendszerével elkapjon valamilyen fertőzést. Onkológiai terápia is állhat a háttérben, vagy Parkinson kór.
(Bővebb információ a viselkedéselemzésről ITT!)
