Világszerte 91 milliárd dollárért, vagyis közel 27 billió(!) forintért vettünk új televíziókat az óesztendőben. Pedig igazán új tévétechnológia egy évtizede nem jelent meg, csak a meglévőket finomították tovább. Ám továbbra sem közismertek a régi és pláne nem az új rövidítések – például a titokzatos OD Zero, QNED, pQD –, ezekre adunk most érthető magyarázatokat. Miközben a kijelzők piacának közeljövőjét is áttekintjük.

μLED: kezdjük a „mikróval"

Lelkesen adták hírül a tech-portálok, hogy itt egy valóban vadonatúj tévétípus, a mikro-LED (másként μLED), amit persze nem szabad összetéveszteni a – már piacon lévő – mini-LED-del. Sokkal inkább az OLED folytatása, mivel ahhoz hasonlóan képpontonként változtatható a fényerő, hiszen nem „háttérvilágítást", hanem közvetlen fényt látunk (ellentétben a sima ledes és lcd-s tévékkel). A Samsung eredetileg stadionokba és csarnokokba szánta óriási kijelzőjét, ennek lekicsinyítése nem volt egyszerű feladat. Viszont az eredmény pazar: káprázatos fényerő és színvilág.

Csakhogy a tech-rajongók örömét alaposan visszafogta a méret és az ár: egy 110 colos (280 cm) képátlójú mikro-LED tévé kereken 44 millió(!) forintot kóstál. Ráadásul a lélegzetelállító összeg dacára „csak" 4K (8,3 millió képpont) felbontású, míg a felsőbb kategóriákban már terjed a 8K, ami a maga 33,2 képpontjával még alig-alig használható ki. (Noha a tavaly elmaradt olimpiáról részben 8K-s adásokat akartak sugározni Ázsiában.)

Közben már 99 és 88 colos „óriástörpék" is szóba jöhetnek a mikro-LED technológiával. (Habár egy 75 colos tévé épp elég nagynak számít.) Egyelőre szinte manufaktúrában készítik, de ahogy átállnak a sorozatgyártásra, fokozatosan alábbszáll majd az ára erről a luxus szintről a felső kategóriába, ami 2024–2025-től várható. Utána a μLED megjelenhet a csúcskategóriás mobilok és autók kijelzőjeként is (várhatóan 2027 táján). Közben pedig valószínűleg beszáll ebbe a távol-keleti konkurencia: az InnoLux, a TCL, az AUO.

LED vs. OLED: melyik a feketébb?

Míg az OLED tévék minden egyes képpontja saját fényével világít (emissziós), addig a LED készülékek a háttérvilágítást engedik át (transzmisszió). Utóbbi miatt fényszivárgás (holdudvar) keletkezik, és nincs koromfekete

Noha a laikusok régimódinak tekintik az LCD tévét és kijelzőt, viszont modernnek a LED-et, az alapelv ugyanaz: a kép megjelenítését végző réteget (LCD-layer) hátulról világítják át (backlight). Korábban neoncsővel, majd hidegebb és tartósabb ledes fényforrással. Tehát ez a technológia átvilágításos, ún. transzmissziós. Emiatt a képpontoknak (pixelek) csak a színárnyalata vezérelhető egyenként, a fényerejük nem. Ráadásul a feketére állított (fényt át nem engedő) pixelcsoportok körül mindig kiszivárog némi fény (holdudvar-hatás), így a „tök fekete" sosem érhető el.

Ezzel szemben az OLED – és az elöljáróban taglalt mikro-LED – nem szorul háttérvilágításra, mert a képpontok saját fényt bocsájtanak ki, ez az ún. emissziós technológia. A pixelenként szabályozott fényerőnek köszönhetően ragyogóbbak a színek, feltűnőbb a kontraszt (sötét és világos közti különbség), és elérhető a koromfekete. Ennek persze ára van: a kevesebb réteg dacára (ami együtt akár 0,6 cm vékony) is drágább a gyártás, szerényebb a maximális fényerő.

Utóbbi az ún. HDR- (nagy dinamikájú) felvételeknél jelent hátrányt, bár egyre többet hoznak ki belőle. Az LG ezért is forszírozza a fehér fényű, szerves diódás (WOLED) panelek költséges gyártását (amit a járvány visszavetett). Új típusaiban 20%-kal növeli a fényerőt. Persze a Sony és a Panasonic is továbbfejlesztett OLED-tévékkel jön az idén.

A LED-műfajban az egyenkénti fényerő-szabályozást különféle ravaszságokkal igyekeznek ellensúlyozni – ezek általános neve „local dimming", azaz lokális elsötétítés. Kezdetben az élvilágításos (edge-lit) megoldás nagyjából csak tíz zónában tudta csökkenteni, illetve növelni a fényerőt. Aztán jött a száz majd az ezer, végül a több ezer zóna még finomabb szabályozás. Utóbbihoz már 10–30 ezer darab mini-LED szükséges.

Bár a mini-LED több cég – köztük a Samsung és az LG – palettáján csakugyan nóvum, mégsem ők találták fel a spanyolviaszt. A kínai óriás, a TCL az óévben már bedobta ezt a technológiát – és most továbbfejleszti az alább említendő OD Zero néven. Sőt a Sony még 2016-ban kihozta a Backlight Master Drive megoldást. De ezért a közönség csak mérsékelten lelkesedett, a szaksajtó képviselői annál inkább („meglepően életszerű" és hasonló reakciókkal).


​Szebb köntös: QNED, Neo QLED, OD Zero

A ledes tévék fönt említett fényszivárgása – és a közbeiktatott színszűrő réteg – némileg rontja az árnyalatok pontosságát, a színek tisztaságát, elevenségét. Ezen igyekeznek segíteni a „kvantumpontos" (QD: quantum dots, félvezető nanokristályok) megoldás, az alaptechnológia viszont továbbra is a háttér-világításos LCD. A koreai LG az új paneljét „QNED mini-LED" tévének hívja.

Ebben színes kvantumpontok és rendkívül kicsiny LCD-cellák (nanocellák) vannak, amelyek sokkal tisztább színeket produkálnak. Ráadásul a háttérvilágítást 30 ezer apró LED adja, ezek fényét 2500 zónában szabályozza a készülék. Az elérhető kontraszt a cég szerint egy az egymillióhoz! (Miközben az LG zászlóshajói továbbra is a kiváló OLED-tévék saját panellel.)

Hangzatos új nevekkel a Samsung sem takarékoskodik. Neo QLED tévéjükben a kvantumpontos színfokozás mellett szintén picike diódákból áll a háttérvilágítás, amit a cég kissé fellengzősen quantum mini LED-nek hív – ezekből akár 8 ezer is lehet a panel mögött. Az elektronikus vezérlés neve pedig Quantum Matrix.

Bár a kínai TCL kevésbé ismert Európában, mégis a világ második legnagyobb tévégyártója saját panelüzemmel (ez a CSoT). Új szériájukhoz bedobták az OD Zero (azaz zéró optikai távolság) jelölést, ami arra utal, hogy az LCD-réteg és a háttérvilágítás szorosan egymáshoz tapad. Ez alaposan lecsökkenti a nemkívánatos fényszóródást, növeli a kontrasztot, és laposabb lesz tőle a tévé. Előbb ultra HD, majd 8K felbontással kínálják ezeket a készülékeket. Emellett a TCL nemrég egy feltekerhető kijelzőt is bemutatott (mobilokhoz).

Noha nyilván szebb színű, fényesebb, okosabb tévék várhatók a fenti hangzatos nevekkel, azért ne feledjük: az alaptechnológia (backlight LED + LCD) változatlan, mert a gyártósorokból még ki kell hozni, amit csak lehet.

​Új remény: pQD

Nem mi fokozzuk a Q-betűs rövidítéseket, hanem az iparág útkeresése. A fenti három betű a Perowskit quantum dots rövidítése. Ebből a kvantumpontokat (pirinyó színes kristályokat) már eleget emlegettük, az új kulcsszó a Perowskit-kristály. Ez várhatóan messze felülmúlja az eddig használt nanoszemcséket, gyönyörűen világít (még inkább fotolumineszcens), tisztább színeket ad.

Ráadásul az eddigi OLED és LCD paneleknél 50–200%-kal nagyobb fényerőre képes. A fejlesztés már egy éve elkezdődött, ám egyelőre a kísérleti kijelzők élettartama túl rövid. Ha ezt sikerül megnövelni, úgy a cikk elején taglalt, aranyáron mért mikro-LED tévék mellett a pQD lehetne a műfaj „alkirálya".

​Nyomtatással is készülhet

Átmeneti megoldásnak tekintik a szakmabeliek a fehér, valamint az „egyszerű" kvantumpontos, szerves ledes (WOLED, illetve QD-OLED) technológiát. Néhány nagy panelgyártó (BOE, CSOT) át is akarja ugorni ezt a lépcsőt, és egyből a tintasugaras (inkjet) nyomtatással – azaz sokkal olcsóbban és hatékonyabban – készíthető változatokban bízik.

Ilyen lesz majd az RGB OLED, valamint az EL-QD – elektrolumineszcens kvantumpontos, tehát nem(!) háttér-világításként szolgáló – LED. Utóbbinak egy 55 colos prototípusát tavaly novemberben mutatta be a kínai BOE konszern (és újabb rövidítést láthattunk: AMQLED).

Az ázsiai tévémárkák dollár-százmilliókat fektetnek a Japanese OLED (JOLED) cégbe amely várhatóan 2023-ban fogja szériában gyártani a „nyomtatott" RGB-s tévépaneleket. Ha ez sikerül, akkor a WOLED és QD-OLED gyártósorok hirtelen elavulttá válnak. Friss hír, hogy az első printelt példány hamarosan meg is érkezik, egyelőre monitorként: ez az LG 31,5 colos 4K kijelzője (UltraFine OLED Pro), és a fenti japán üzemben készül.

The Conversation

Friss

Elon Musk dolgozóinak megszabták, mit mondhatnak a főnökről

Elon Musk vállalata, a The Boring Company megtiltotta a sofőrjeinek, hogy negatív fényben tüntessék fel az üzletembert. Sőt, a dolgozóknak egy komplett forgatókönyvet is be kell magolniuk, hogy minden kérdésre felkészüljenek-adta hírül a TechCrunch.

A Boring Company portfóliója alapvetően egyszerű termékekből áll. A cég alagutakat fúr és értékesít. Ezek célja csak a megrendelőtől függ. Például földalatti gyalogos és kerékpár (alag)utakat lehet a cégtől rendelni, de a vállalat akár hajókonténerek szállítására alkalmas alagutakat is készít. A cég fő terméke a „Loop". Ez egy olyan alagút, amelyben Teslák szállítanak embereket a különböző állomások között. Egy autó egyszerre maximum öt embert szállíthat: a sofőrt, aki a Boring Company alkalmazottja, és négy utast. Elon Musk cége az első loop-ot alig több, mint egy hónapja adta át Las Vegas-ban. A közel 3 kilométeres alagút nagyjából 1 év alatt készült el, 47 millió dollárból (13,4 milliárd forint). Az alagút és a Teslák segítségével az állomások közötti, jellemzően 45 perces utak 2-3 percre csökkenthetők. A TechCrunch a napokban kiderítette, hogy a sofőröknek egyfajta forgatókönyvet kell követniük munkájuk során Elon Musk védelme érdekében. Hogy ez mit is jelent pontosan? Megszabták, hogy bizonyos kérdésekre milyen válaszokat adhatnak.

Minden szép és jó

Az a feladatod, hogy biztonságos utazást biztosíts az utasoknak, nem pedig az, hogy szórakoztasd őket. Minimalizáld a beszélgetést, és koncentrálj az útra.

-olvasható a Boring Company utazási forgatókönyvében, amelyet a TechCrunch hivatalos úton szerzett meg.

Elon Musk nagyon népszerű manapság, éppen ezért a vállalat nem szeretné, ha az alkalmazottak negatív fényben tüntetnék fel őt. Legalábbis a szkriptből erre lehet következtetni. A forgatókönyv egyértelmű utasításokat ad a sofőröknek, hogy mindenáron kerüljék az üzletemberrel kapcsolatos kérdéseket. Szemezgessünk még a dokumentumból!

Ez a kérdéskategória (minden, ami Musk-al kapcsolatos) rendkívül gyakori és rendkívül érzékeny téma. Az utasok rajongása az alapítónk iránt elkerülhetetlen, a hozzá köthető kérdések dominálhatják a beszélgetést. Legyen a lehető legrövidebb, és tegyen meg mindent, hogy leállítsa a beszélgetést. Ha az utasok továbbra is erőltetik a témát, udvariasan közölje:" Sajnálom, de tényleg nem tudok mit hozzáfűzni" majd váltson témát.

A vállalat az erőszakosabb utasokra is felkészült. Ha tovább kérdezgetik a sofőrt, hogy milyen vezető Musk, illetve, hogy szeret-e neki dolgozni, az alábbi választ kell adnia:

Természetesen, ő egy nagyszerű vezető. Mindannyiunkat arra motivál, hogy remek munkát végezzünk!

Na de mi van akkor, ha az utasok rákérdeznek Elon Musk Twitteres ámokfutásaira?

Elon közszereplő. Azért vagyunk itt, hogy fantasztikus utazási élményt nyújtsunk!

Igaz, amit az újságok írnak róla? Udvariatlan főnök? Füvezik? Nem engedi, hogy az alkalmazottak szabadságra menjenek?

Nem olvastam ezeket a cikkeket, de nekem más tapasztalataim vannak vele kapcsolatban.

Mióta dolgozol a cégnél?

Elég ideje ahhoz, hogy úgy ismerjem az alagutakat, mint a tenyeremet!

Mennyi baleset köthető a rendszerhez?

Ez egy nagyon biztonságos rendszer.

Nos, nagyjából így néz ki a Boring Company valós idejű, hónapokig, évekig tartó, élőszereplős „filmjének" forgatókönyve.

Vannak bajok

Musk azon dolgozik, hogy minél több városban létrehozzon egy loop-ot, azonban a szakemberek egyáltalán nem biztosak abban, hogy ez jó üzlet. A Boring Company úgy érvel a technológiája mellett, hogy olcsóbban és gyorsabban tud alagutakat kialakítani, mint a hagyományos alagútfúró vállalatok. Ráadásul a loop a felszíni forgalmat is csökkenti. Egy hagyományos alagút, például egy metró esetében mérföldenként 1 milliárd dollárba kerül. Legalábbis a cég honlapja szerint. Ezzel szemben a Boring Company ugyanezt 30 millió dollárból kihozza. Elviekben. Sokan azonban kételkednek Musk szavaiban.

Jian Zhao építőmérnök-professzor, aki mellesleg az alagútfúrás szakértője, nem igazán látja, hogyan valósítaná meg Elon Musk az ígéreteit. A professzor szerint a cég technológiája semmi újdonságot nem adott a világnak, így szkeptikus a vállalat terveivel kapcsolatban.

Továbbá az utasok alig néhány nappal a Vegas-i loop átadása után máris komoly kritikákkal illették a projektet. Sokan arra panaszkodtak, hogy az egymást követő Teslák feltorlódnak, így a beígért pár perces utazás nem valósul meg. Ráadásul egyszerre csak 4 ember utazhat egy autóban. Lehet, hogy a metró drágább, de ott egy fuvarral több száz ember eljuthat a célállomásáig.

Kikötött a világ leghíresebb konténerhajója, sokba fájt a Szuezi kaland

Az Ever Given konténerhajó közel négy hónapnyi késés után végre kikötött Rotterdamban.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó:123RF

Kockás papír helyett vali.hu, így pörgetnék föl a hazai digitalizációt

A digitalizáció erősítéséről tárgyalt a Nemzeti Versenyképességi Tanács, a testület négy területen javasol intézkedéseket a kormánynak - közölte a pénzügyminiszter a közösségi oldalán.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!