Világszerte 91 milliárd dollárért, vagyis közel 27 billió(!) forintért vettünk új televíziókat az óesztendőben. Pedig igazán új tévétechnológia egy évtizede nem jelent meg, csak a meglévőket finomították tovább. Ám továbbra sem közismertek a régi és pláne nem az új rövidítések – például a titokzatos OD Zero, QNED, pQD –, ezekre adunk most érthető magyarázatokat. Miközben a kijelzők piacának közeljövőjét is áttekintjük.

μLED: kezdjük a „mikróval"

Lelkesen adták hírül a tech-portálok, hogy itt egy valóban vadonatúj tévétípus, a mikro-LED (másként μLED), amit persze nem szabad összetéveszteni a – már piacon lévő – mini-LED-del. Sokkal inkább az OLED folytatása, mivel ahhoz hasonlóan képpontonként változtatható a fényerő, hiszen nem „háttérvilágítást", hanem közvetlen fényt látunk (ellentétben a sima ledes és lcd-s tévékkel). A Samsung eredetileg stadionokba és csarnokokba szánta óriási kijelzőjét, ennek lekicsinyítése nem volt egyszerű feladat. Viszont az eredmény pazar: káprázatos fényerő és színvilág.

Csakhogy a tech-rajongók örömét alaposan visszafogta a méret és az ár: egy 110 colos (280 cm) képátlójú mikro-LED tévé kereken 44 millió(!) forintot kóstál. Ráadásul a lélegzetelállító összeg dacára „csak" 4K (8,3 millió képpont) felbontású, míg a felsőbb kategóriákban már terjed a 8K, ami a maga 33,2 képpontjával még alig-alig használható ki. (Noha a tavaly elmaradt olimpiáról részben 8K-s adásokat akartak sugározni Ázsiában.)

Közben már 99 és 88 colos „óriástörpék" is szóba jöhetnek a mikro-LED technológiával. (Habár egy 75 colos tévé épp elég nagynak számít.) Egyelőre szinte manufaktúrában készítik, de ahogy átállnak a sorozatgyártásra, fokozatosan alábbszáll majd az ára erről a luxus szintről a felső kategóriába, ami 2024–2025-től várható. Utána a μLED megjelenhet a csúcskategóriás mobilok és autók kijelzőjeként is (várhatóan 2027 táján). Közben pedig valószínűleg beszáll ebbe a távol-keleti konkurencia: az InnoLux, a TCL, az AUO.

LED vs. OLED: melyik a feketébb?

Míg az OLED tévék minden egyes képpontja saját fényével világít (emissziós), addig a LED készülékek a háttérvilágítást engedik át (transzmisszió). Utóbbi miatt fényszivárgás (holdudvar) keletkezik, és nincs koromfekete

Noha a laikusok régimódinak tekintik az LCD tévét és kijelzőt, viszont modernnek a LED-et, az alapelv ugyanaz: a kép megjelenítését végző réteget (LCD-layer) hátulról világítják át (backlight). Korábban neoncsővel, majd hidegebb és tartósabb ledes fényforrással. Tehát ez a technológia átvilágításos, ún. transzmissziós. Emiatt a képpontoknak (pixelek) csak a színárnyalata vezérelhető egyenként, a fényerejük nem. Ráadásul a feketére állított (fényt át nem engedő) pixelcsoportok körül mindig kiszivárog némi fény (holdudvar-hatás), így a „tök fekete" sosem érhető el.

Ezzel szemben az OLED – és az elöljáróban taglalt mikro-LED – nem szorul háttérvilágításra, mert a képpontok saját fényt bocsájtanak ki, ez az ún. emissziós technológia. A pixelenként szabályozott fényerőnek köszönhetően ragyogóbbak a színek, feltűnőbb a kontraszt (sötét és világos közti különbség), és elérhető a koromfekete. Ennek persze ára van: a kevesebb réteg dacára (ami együtt akár 0,6 cm vékony) is drágább a gyártás, szerényebb a maximális fényerő.

Utóbbi az ún. HDR- (nagy dinamikájú) felvételeknél jelent hátrányt, bár egyre többet hoznak ki belőle. Az LG ezért is forszírozza a fehér fényű, szerves diódás (WOLED) panelek költséges gyártását (amit a járvány visszavetett). Új típusaiban 20%-kal növeli a fényerőt. Persze a Sony és a Panasonic is továbbfejlesztett OLED-tévékkel jön az idén.

A LED-műfajban az egyenkénti fényerő-szabályozást különféle ravaszságokkal igyekeznek ellensúlyozni – ezek általános neve „local dimming", azaz lokális elsötétítés. Kezdetben az élvilágításos (edge-lit) megoldás nagyjából csak tíz zónában tudta csökkenteni, illetve növelni a fényerőt. Aztán jött a száz majd az ezer, végül a több ezer zóna még finomabb szabályozás. Utóbbihoz már 10–30 ezer darab mini-LED szükséges.

Bár a mini-LED több cég – köztük a Samsung és az LG – palettáján csakugyan nóvum, mégsem ők találták fel a spanyolviaszt. A kínai óriás, a TCL az óévben már bedobta ezt a technológiát – és most továbbfejleszti az alább említendő OD Zero néven. Sőt a Sony még 2016-ban kihozta a Backlight Master Drive megoldást. De ezért a közönség csak mérsékelten lelkesedett, a szaksajtó képviselői annál inkább („meglepően életszerű" és hasonló reakciókkal).


​Szebb köntös: QNED, Neo QLED, OD Zero

A ledes tévék fönt említett fényszivárgása – és a közbeiktatott színszűrő réteg – némileg rontja az árnyalatok pontosságát, a színek tisztaságát, elevenségét. Ezen igyekeznek segíteni a „kvantumpontos" (QD: quantum dots, félvezető nanokristályok) megoldás, az alaptechnológia viszont továbbra is a háttér-világításos LCD. A koreai LG az új paneljét „QNED mini-LED" tévének hívja.

Ebben színes kvantumpontok és rendkívül kicsiny LCD-cellák (nanocellák) vannak, amelyek sokkal tisztább színeket produkálnak. Ráadásul a háttérvilágítást 30 ezer apró LED adja, ezek fényét 2500 zónában szabályozza a készülék. Az elérhető kontraszt a cég szerint egy az egymillióhoz! (Miközben az LG zászlóshajói továbbra is a kiváló OLED-tévék saját panellel.)

Hangzatos új nevekkel a Samsung sem takarékoskodik. Neo QLED tévéjükben a kvantumpontos színfokozás mellett szintén picike diódákból áll a háttérvilágítás, amit a cég kissé fellengzősen quantum mini LED-nek hív – ezekből akár 8 ezer is lehet a panel mögött. Az elektronikus vezérlés neve pedig Quantum Matrix.

Bár a kínai TCL kevésbé ismert Európában, mégis a világ második legnagyobb tévégyártója saját panelüzemmel (ez a CSoT). Új szériájukhoz bedobták az OD Zero (azaz zéró optikai távolság) jelölést, ami arra utal, hogy az LCD-réteg és a háttérvilágítás szorosan egymáshoz tapad. Ez alaposan lecsökkenti a nemkívánatos fényszóródást, növeli a kontrasztot, és laposabb lesz tőle a tévé. Előbb ultra HD, majd 8K felbontással kínálják ezeket a készülékeket. Emellett a TCL nemrég egy feltekerhető kijelzőt is bemutatott (mobilokhoz).

Noha nyilván szebb színű, fényesebb, okosabb tévék várhatók a fenti hangzatos nevekkel, azért ne feledjük: az alaptechnológia (backlight LED + LCD) változatlan, mert a gyártósorokból még ki kell hozni, amit csak lehet.

​Új remény: pQD

Nem mi fokozzuk a Q-betűs rövidítéseket, hanem az iparág útkeresése. A fenti három betű a Perowskit quantum dots rövidítése. Ebből a kvantumpontokat (pirinyó színes kristályokat) már eleget emlegettük, az új kulcsszó a Perowskit-kristály. Ez várhatóan messze felülmúlja az eddig használt nanoszemcséket, gyönyörűen világít (még inkább fotolumineszcens), tisztább színeket ad.

Ráadásul az eddigi OLED és LCD paneleknél 50–200%-kal nagyobb fényerőre képes. A fejlesztés már egy éve elkezdődött, ám egyelőre a kísérleti kijelzők élettartama túl rövid. Ha ezt sikerül megnövelni, úgy a cikk elején taglalt, aranyáron mért mikro-LED tévék mellett a pQD lehetne a műfaj „alkirálya".

​Nyomtatással is készülhet

Átmeneti megoldásnak tekintik a szakmabeliek a fehér, valamint az „egyszerű" kvantumpontos, szerves ledes (WOLED, illetve QD-OLED) technológiát. Néhány nagy panelgyártó (BOE, CSOT) át is akarja ugorni ezt a lépcsőt, és egyből a tintasugaras (inkjet) nyomtatással – azaz sokkal olcsóbban és hatékonyabban – készíthető változatokban bízik.

Ilyen lesz majd az RGB OLED, valamint az EL-QD – elektrolumineszcens kvantumpontos, tehát nem(!) háttér-világításként szolgáló – LED. Utóbbinak egy 55 colos prototípusát tavaly novemberben mutatta be a kínai BOE konszern (és újabb rövidítést láthattunk: AMQLED).

Az ázsiai tévémárkák dollár-százmilliókat fektetnek a Japanese OLED (JOLED) cégbe amely várhatóan 2023-ban fogja szériában gyártani a „nyomtatott" RGB-s tévépaneleket. Ha ez sikerül, akkor a WOLED és QD-OLED gyártósorok hirtelen elavulttá válnak. Friss hír, hogy az első printelt példány hamarosan meg is érkezik, egyelőre monitorként: ez az LG 31,5 colos 4K kijelzője (UltraFine OLED Pro), és a fenti japán üzemben készül.

The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

Reagált a bírálatokra a Ryanair, az utasok járnak jól

A diszkont légitársaság öt napon belül visszafizeti a törölt járatokra szóló jegyek árát a cég csütörtöki bejelentése szerint.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

A szállodások 350 ezerért sem találnak 8 általánost végzett szobaasszonyt

A munkaerőhiány már most, 50-60 százalékos kihasználtságnál is fékezi a növekedést a szállodaiparban, mert azok a szálláshelyek, amelyek reménytelenül próbálják feltölteni üres álláshelyeiket, nem tudnak sem több vendéget fogadni, sem az elvárt színvonalú kiszolgálást nyújtani. Szakmai szövetségük több javaslattal állt elő.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Kínos, mondhatni ciki ügyben bírságolt a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 3 millió forintos bírságot szabott ki az „Év Terméke" díjat korábban osztó cégre, amiért az hiányosan teljesítette a saját maga által vállalt kötelezettségeket.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!