Az okok

A forintot teljes mértékben külföldi események mozgatják

– mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a hvg.hu-nak. Példaként elmondta, hogy Recep Tayyip Erdoğan elnök beavatkozására a török jegybank kénytelen volt kamatot vágni, aminek hatására összeomlott a török líra árfolyama, ez pedig az összes feltörekvő devizára hatással volt. Az sem tett jót, hogy az egész régióban aggasztó a járványhelyzet, a szomszédos Ausztriában általános lezárásokat jelentettek be, a befektetők attól félnek, hogy ez nálunk is megtörténhet, ami rossz hatással lenne a gazdaságra, így a forintra is.

Egyetértett ezzel Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is, aki szerint tavaly novemberben is jól látszott, hogy a régiós devizák nagyon rosszul reagálnak a járványhelyzet romlására.

Ugyancsak nem segíti a forint helyzetét a dollár erősödése, hiszen ilyenkor a befektetők inkább a biztosabb devizába fektetnek, mintsem kockáztassanak olyan fizetőeszközök megvásárlásával, mint a forint vagy éppen a lengyel zloty.

Az dollár helyzetét ráadásul a napokban az is segítette, hogy Joe Biden elnök újraválasztotta Jerome Powellt a jegybank szerepét betöltő Fed élére, így pedig megugrottak az amerikai kamatemelési várakozások – ugyancsak arrafelé terelve a befektetőket.

Az MNB csütörtökön dönt az alapkamatról, addig nosztalgiázzunk egy kicsit!

Az MNB hivatalos adatai (balra az év, jobbra az éves átlag, 1 euró forintban)

2008 - 251

2009 - 281

2010 - 275

2011 - 279

2012 - 289

2013 - 297

2014 - 309

2015 - 310

2016 - 311

2017 - 310

2018 - 319

2019 - 325

2020 - 351