A Ditch the Label ifjúsági jótékonysági szervezet kutatása szerint az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a gyűlöletkeltő tartalmak száma rohamos emelkedett a közösségi médiában a járvány időszakában.
Aggasztó adatok
A jótékonysági szervezet a Brandwatch szoftvercéggel együttműködve 2019 és 2021 között több mint 263 millió online interakciót és beszélgetést vizsgált meg. Megállapította, hogy ezekből a tartalmakból 50,1 millió gyűlöletbeszédnek minősült. Ezek a beszélgetések fontosabb események köré épültek. Ilyen volt például a Black Lives Matter mozgalom, Sarah Everard márciusi meggyilkolása, vagy épp a koronavírus világjárvánnyá nyilvánítása.
A Ditch the Label vezérigazgatója, Liam Hackett elmondta, hogy a járványban a szervezetet „elöntötték" a gyűlöletbeszéddel és az online visszaélésekkel kapcsolatos bejelentések. Az online bántalmazások sok esetben halálos fenyegetésekké fajultak. Egy nő virtuális abúzusa olyan méreteket öltött, hogy emberek jelentek meg a házánál, és az ablakon keresztül fényképeket készítettek a gyermekeiről.
Liam elmondása szerint a pandémia jelentősen befolyásolta a gyűlöletbeszéd terjedését. Az otthonaikban „raboskodó" emberek sokszor az online térben élték ki magukat, vélhetően kivetítve másokra saját sérelmeiket.
Érzéketlenítés
Jogos a kérdés, hogy mégis miért fontos most ez a jelentés, hiszen korábban is megjelentek már adatokat arról, hogy az emberek a járványban agresszívebbek, gyűlölködőbbek lettek az online térben? Mondjuk úgy, hogy maga a kérdés megfogalmazása is a probléma részét képezi, de Hackett szerint, ami igazán aggasztó, az az, hogy szépen lassan normalizáltuk a gyűlöletbeszéd jelenlétét. Egyszerűen megszoktuk, elfogadtuk, hogy jelen van.
A Ditch the Label részt vett a kormány által indított online biztonságról szóló törvényjavaslat kidolgozásában, amely egyebek között jogilag kötelezné a közösségi oldalakat, hogy gondoskodjanak a felhasználóikról. Hackett szerint ez egy „lépés a helyes irányba".
A szakember azt szeretné elérni, hogy a fiatalok minél előbb, minél jobb oktatásban részesüljenek, hogy megértsék a gyűlöletbeszéd hatását és az online radikalizálódás veszélyeit, ami nagyobb valószínűséggel fordul elő kisebb fórumokon, mint például a Twitteren vagy az Instagramon.
A gyűlöletbeszéd jelenléte kimutathatóan fokozódott a pandémia alatt. A problémát az jelenti, hogy elemzők szerint a lezárások feloldásával szinte semmit nem fog változni.
Nemzetünk mentális állapota még mindig hanyatlóban van. Az embereknek új kihívásokkal kell megküzdeniük, a feszültség levezetésére pedig továbbra is ezeket a platformokat használják, szóval nem, nem hiszem, hogy javulni fog a helyzet.
-mondta a szakember.
Ha kíváncsi vagy, számszerűen mennyi erőszakos poszt jelenik meg a nagyobb közösségi platformokon, KATTINTS IDE.
