A héten került a boltokba az Adidas legújabb futócipője, az Adizero Adios Pro Evo 1. A cipő azért igazán különleges, mert egy héttel ezelőtt ilyen surranóban ért célba Tigist Assefa futónő az egyik maratonon világrekordot jelentő idővel. Mutatjuk a termék árát is!
Világrekorder futócipőt kínál az Adidas
A héten tette elérhetővé a boltokban az Adidas azt a futócipőjét, amiben az előző héten futott világrekord időt az egyik maratonon Tigist Assefa etióp futónő. A csupán 138 grammos, bevezető áron 500 dollárba - azaz több mint 185 ezer forintba - kerülő Adizero Adios Pro Evo 1 majdnem kétszer olyan drága, mint a nagy márkarivális Nike hasonló paraméterekkel rendelkező Alphafly 2 cipője.
Az ára annak a fényében különösen meglepő lehet, hogy a cipő egyáltalán nem tartós. Arra tervezték, hogy egyetlen maratoni versenyen (42 kilométer) és a versenyt megelőző bemelegítésen viseljék. Emiatt a kilométerenkénti költsége nagyjából 19 dollár (körülbelül 7 ezer forint).
Az Adidas is közölte, minden maratoni futáshoz új pár surranóra lesz szükségük a futóknak, hiszen ezt a modellt „a sebességre optimalizálták, nem a tartósságra”.
Ez az ár egyszerűen őrült! Az emberek özönleni fognak érte, de kíváncsi vagyok, hogy az átlagos futó valóban érezni fogja-e az ultra-szupercipő előnyeit a szupercipővel vagy a normál cipővel szemben
- idézi Harry Swinhoe-t, a Grove Lane Runners (egy délkelet-londoni amatőr futóklub) alapítóját a Portfolio.
Jelentős környezeti lábnyom
Egyébként a környezettudatosság, így a fenntarthatóság azért is egyre fontosabb a ruhaiparban, mert a legkörnyezetszennyezőbb iparágak közé tartozik. Az összes szennyvíz 20 százaléka, valamint az üvegházhatású gázkibocsátás 10 százaléka köthető az ágazathoz. Évente 92 millió tonna textil kerül a hulladéklerakókba világszerte, de a becslések szerint 2030-ra ez a mennyiség elérheti az évi 134 millió tonnát.
A körforgásos gazdaság elve szerint már a tervezés pillanatában tudni kellene, mi lesz mondjuk egy farmernadrágból, ha már nem működhet farmernadrágként. (…) A változás részben ott kezdődhetne, hogy a leendő divattervezők az egyetemi oktatás során találkoznak ezzel a kérdéssel, és a válaszaik is megfogalmazódnak rá. Magyarországon is dolgoznak olyan dizájnerek – például Vetlényi Alma, Tomcsányi Dóri –, akik a zero waste elve szerint alkotnak, és fenntartható alapanyagokkal, szabászati hulladék nélkül működtetik a vállalkozásukat. A másik lényeges momentum a fenntartható divat pontos, nemzetközileg elfogadott definiálása és szigorú központi szabályozása lenne, enélkül nem várható komolyabb változás a divatiparban
- idéztük Szilágyi-Csüllög Mónikát, a Budapesti Metropolitan Egyetem Fenntartható divatmárka-menedzsment képzés szakvezetőjét korábban.
Az ipar fenntarthatósági erőfeszítései nem biztos, hogy elegendők
Mindeközben a divat folyamatosan gyorsul. A fast fashiont felváltja az ultra-fast divat, amely soha nem látott mennyiségű új ruhát dob a piacra. Például 2022 eleje és szeptembere között a fast fashion divatóriások, a H&M és a Zara együttesen mintegy 11 ezer új modellt jelentettek meg. Ugyanezen idő alatt az ultra-fast fashion divatmárka, a Shein 314 877 új terméket. A gyorsulás óriási mennyiségű hulladékot termel.
Válaszul a divatipar számos tervet dolgozott ki a probléma kezelésére. Az olyan erőfeszítések, mint a fenntarthatóbb fonalakra és textíliákra való áttérés, valamint az etikusan tudatos választási lehetőségek kínálata dicséretes. Azonban ezek az intézkedések nem biztos, hogy eleget tesznek az ágazat gyorsan növekvő erőforrás-fogyasztásával és hulladéktermelésével való tényleges szembenézés érdekében.
