Meghatározó szakemberek nyilatkoztak a témában

Rendkívüli mértékben növekedtek az élelmiszeripari vállalkozások költségei, az orosz-ukrán háború pedig várhatóan tovább fog rontani a helyzeten. Az ágazat jövőjével és a kiskereskedelmi árakkal kapcsolatban felmerülő kérdésekre próbáltak választ adni szakemberek a Portfolio Agrárium 2022 konferencián.


Elszálltak a költségek

Lengyel Tamás, a GOF Hungary Kft. Dunaföldvári Malom igazgatója arról számolt be hogy tavaly tonnánként 60 ezres búzaárral indult az év, ami 100-120 ezerre emelkedett év végére. Nem növekedett azonban azonnal a liszt ára, hiszen kötött szerződéseik voltak az élelmiszeripari partnereikkel. Magyarország egyébként önellátó a búza tekintetében, az importunk pedig minimális – írja az Agrárszektor.hu.

Muzsek András, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója a csomagolóanyagok körül felmerülő nehézségekre hívta fel a figyelmet, hiszen a műanyag és a papír alapú anyagoknak is emelkedett az ára, ráadásul több plasztik termék megszűnt. Valamint korábban előnye volt a magyar iparnak az olcsó munkaerő, manapság azonban olyan már nincs, sőt, munkaerőt is nehéz találni. Az ukrán munkások sem jelentenek megoldást, hiszen ők inkább a nyugatabbi országokat választják.

A hazai igényeket egyébként csirkéből és pulykából is képesek Magyarország fedezni. Muzsek András továbbá arról is beszélt, hogy a szárnyas ágazat elsősorban akkor tud árakat emelni, ha a sertés árszintje is növekszik, hiszen, ha olcsó a disznóhús, de drága a pulykahús, kevésbé fogja a lakosság az utóbbit keresni. Mostanában ráadásul kezdenek eltűnni az alacsonyabb árszintű hústermékek az üzletekből. Úgy tűnik, hogy a piac elfogadott egy 20-25 százalékos áremelkedést.

„Hullámvasút szituáció van, ami senkinek sem jó. Nehéz kezelni, nehéz elmagyarázni a partnereknek, hogy miért emeljenek vagy miért ne emeljenek árakat. Ebben az iparágban nagyon lassan folynak a folyamatok, előre kell jósolni hónapokkal az árfolyamokat, és ez is lehetetlen. Nagyon rossz szituációkban lehet kerülni, nincs kiszámíthatóság. Így nem lehet menedzselni. A kiskerláncokkal is nagyon kemény harcok mennek. A termelők viszont bizonytalanok, ki merne 9-12 hónapokkal előre jósolni manapság? Úgy gondolom, hogy például a sertésiparba is kellene egy jó terméktanács. Kiszámíthatónak kell lennie az áraknak, ez a liftezés ellehetetleníti a termelőket”

- ezt már Szappanos Péter, a Pápai Hús Kft. ügyvezető igazgatója nyilatkozta. Az ő véleménye ezen kívül az, hogy jó lenne egy kisebb, de biztosabb profit, valamint nagyon bizonytalanná tette a piacot például a sertéspestis is.

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint a mostani rendkívüli időkben már nem alkalmazhatóak az elmúlt 5-10 év egyeztetési gyakorlatai sem.

„A mi, és a kiskereskedők részéről is több empátiára, szolidaritás van szükség, hogy ezt a kritikus helyzetet a lehető legkisebb veszteséggel átvészeljék. Mindenkinek megvan ebben a dologban a saját felelőssége. Tudomásul kell venni a szereplőknek, hogy minden változik, ha ebben nem sikerül megértetni egymást, sokkal nagyobb gondok lehetnek. Olyan döntésekkel kell segíteni ezt az átmeneti állapotot, ami a lehető legkisebb károkat okozza majd”

- tette hozzá a szakértő.

Szommer Gábor, a Fino-Food Kft. értékesítési és beszerzési igazgatója a tej és a tejtermékek drágulásának beláthatatlanságáról beszélt. Megemlítette, hogy az emberek már nem dolgoznak heti 40-50 óránál többet, mint régen, ezért szükség van a robotizációra, már csak a munkaerőhiány fényében is.

A szakértők emellett mind egyetértettek abban, hogy az élelmiszerárstop hosszú ideig nem fenntartható, azonban bizonytalan, hogy meddig marad meg. Nem látnak olyan megoldást, ami mindenki számára elfogadható lenne.

Jó minőségű és egészséges élelmiszert pedig úgy tudnak biztosítani a későbbiekben is, ha beépítik az önköltségüket az áraikba. Véleményük szerint csak így maradhatnak fenntarthatóak és önellátóak a vállalkozások.


The Conversation

Ne hagyd ki!