Rekordévet zárt az aranypiac
Fotó: Shutterstock

Fél évszázada nem volt erre példa az aranypiacon

1967 óta nem vásároltak fel aranyat ilyen gyors ütemben a központi bankok a világpiacon, mint 2022-ben. Az orosz és kínai kereslet hajthatja a piacot, hiszen a két ország igencsak le akar szakadni a dollárról.


Felpezsdült az aranypiac

Aranypiaci szakértők szerint 55 éves rekordot döntött az arany kereslete 2022-ben. Utoljára 1967 mutatott hasonló értékeket, amikor az európai központi bankok vásároltak az Egyesült Államoktól. Csak novemberben a pénzintézetek 673 tonnát vehettek a nemesfémből a WCG becslése szerint. A harmadik negyedévben pedig a bankok mintegy 400 tonna aranyhoz juthattak, ami addig a legnagyobb háromhavi mennyiség volt a negyedéves adatok gyűjtésének 2000-es kezdetétől.

Azonban találgatásokra ad okot a vevők kilétével kapcsolatban, hogy például a novemberi jegybanki vásárlásokról szóló becslések jóval magasabb számokat mutatnak, mint a központi bankok hivatalos adatai – jegyzi meg a Financial Times.

A jegybankok aranyba menekülése azt jelzi, hogy bizalmatlanság és bizonytalanság jellemzi a geopolitikai hátteret, miután az Egyesült Államok és szövetségesei befagyasztották Oroszország dollártartalékait

- idézi Adrian Asht, a BullionVault aranypiaci vezető elemzőjét a Napi.

Oroszország és Kína lehetnek a legnagyobb vásárlók

Arról a Kínai Népbank (PBoC) is beszámolt, hogy 2019 óta először növelte aranytartalékát novemberben 32 tonnával. Azonban az elemzők szerint a kínai vásárlási volumen ennél biztosan nagyobb volt. Mark Bristow, a Barrick Gold aranybányászati cég vezérigazgatója a forrásai alapján kijelentette, hogy az ázsiai ország vásárlása a 300 tonnához közelíthetett.

Kína mellett Oroszország is jelentős aranykészleteket halmozhat fel. Az eurázsiai ország a világ második legnagyobb aranykitermelője. Azonban a készletei értékesítése az államot sújtó szankciók miatt nehezen kivitelezhető. A becslések szerint 300 tonnányit bányászhatnak a nemesfémből évente, amiből csak 50 tonnát vesz fel a helyi piac.

Asht szerint könnyen lehet, hogy jelenleg Moszkva vásárolja fel rubelben az aranyat az orosz termelőktől, hogy segítse működésüket. Ráadásul az Orosz Központi Bank nem sokkal az ukrajnai háború kezdete óta nem közöl adatokat az aranytartalékairól.

Emellett Carsten Menke, a Julius Baer elemzési vezetője úgy véli, az oroszországi és kínai vásárlások azt jelzik, hogy az országok egyre inkább elszakadnának az amerikai dollár tartalékdeviza szerepétől, és támaszkodnának inkább az aranyra.

Ha megüt a válság szele, sokan menekülnek aranyba

Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő korábban elmondta, hogy az arany egy olyan nyersanyag, amelyet az ipar is felhasznál, de ennél fontosabb az úgynevezett kincsképző funkciója. Ez azt jelenti, hogy amikor növekszik a világban például az inflációtól való félelem, vagy bizonytalanná válik egy nemzeti valuta értéke, akkor sokan igyekeznek aranyat vásárolni.

Erre láthattunk példát idén márciusban az ukrajnai háború kitörését követően. Az arany ára hirtelen 2050 dollárra ugrott, majd lassan lement. Most ugyanúgy 1800 dollár körül alakul, mint nagyjából egy évvel ezelőtt. De időközben megugrott az infláció és megnőttek az alapkamatok.

The Conversation

Ne hagyd ki!