Élénkülő forgalom jellemezte a januárt a magyarországi kiskereskedelemben az előző években. Azonban úgy tűnik, idén visszaesik az üzletek forgalma, valamint kevesebb és kisebb akciókkal rukkolnak elő a boltok.
Nem számíthat forgalmas januárra a hazai kiskereskedelem
Évről évre 4–7 százalékos növekedést mutatott a januári kiigazítatlan kiskereskedelmi volumenindex Magyarországon 2014 és 2021 között. Jónéhány év után először tavaly esett meg, hogy negatívba fordult ez a mutató az év első hónapjában, amit a pandémia hatásának tulajdonítanak a szakértők. Azonban úgy tűnik, hogy idén sem fognak pozitív értékeket mérni a bolti forgalomban – jegyzi meg a VG.
Sok kedvezménnyel csábították a vevőket a boltosok januárban az előző években, így jellemzően nem ez volt az év legrosszabb forgalmú hónapja. Viszont idén érezhetően visszaesett az akciók száma. Ennek két oka lehet. Magyarázható egy új szabállyal, amely szerint ha a termék egy hónapon belül akciós volt, a kereskedő nem jelölheti meg az áru listaárát alapként, hanem a legutolsó kedvezményes árat kell megadnia, ahhoz kell igazítania a további engedményt. Az új szabályozás visszavetheti a kereskedők akciós kínálatát, ami forgalomcsökkenést is magával hozhat.
A másik gátló tényező lehet, hogy kevesebb a pénzük a kereskedőknek, így kevésbé állhatnak elő árleszállításokkal. Egy akciókor az értékesítő lemond a saját árrésének egy részéről, és marketingbefektetésként tekint a kedvezményre. Azonban a kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi környezet kevesebb mozgásteret hagy a marketing-tevékenységre. Emellett sokkal nehezebb és drágább megfelelő mennyiségű terméket beszerezni a nagykereskedelemből manapság. Így érthető, hogy nem akciósan adnának azokon túl az boltosok.
Ezzel párhuzamosan a vásárlók egyre inkább keresik az akciókat a toronymagas infláció miatt. Ez a hatás visszaszorítja az impulzusvásárlást is, és a kiskereskedelmi forgalom csökkenését vetíti elő.
A negyedével drágult az életünk egy év alatt
2022. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia (55,5 százalékkal) és az élelmiszerek ára (44,8 százalékkal) emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,9 százalékkal nőttek, 2022-ben pedig átlagosan 14,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.
Az Eurostat egy kicsit más módszertannal 25 százalékos drágulást mért Magyarországon decemberben az előző havi 22,5, illetve 23,1 után. Az európai országok többsége túl lehet az inflációs csúcson: az Unió 27 országa közül 23-ban lassult a drágulás üteme decemberre. A kivétel Szlovénia, ahol stagnált, Málta, ahol 7-ről 7,2-re nőtt, Svédország, ahol 10,1-ről 10,8-ra gyorsult, valamint Magyarország.
A 27 ország közül 12-ben sikerült százalékosan egyszámjegyű szintre szorítani a pénzromlás mértékét. A legkisebb inflációt, mindössze 5,5 százalékot, Spanyolországban mérték. Alig rosszabb ennél a luxemburgi 6,2, valamint a francia 6,7 százalékos mutató. Az EU egészében 10,4 százalékkal volt drágább az élet decemberben, mint egy évvel korábban.
