Felveszi a kesztyűt a Google, mert a Microsoft szolgáltatásiban egyre nagyobb teret kap a mesterséges intelligencián (MI) alapuló ChatGPT. Az Alphabet megnyitja a Bard nevű chatbotját, amit a saját MI-je hajt, bár eddig nincsenek elragadtatva tőle a befektetők, és az első bemuató is balul sült el.
A Google is mesterséges intelligenciával lép a piacra
Sundar Pichai, az Alphabet vezérigazgatója számolt be róla, hogy a vállalat elérhetővé teszi a Bard nevű chatbotját. Először egy szűkebb felhasználói kör tesztelheti a mesterséges intelligencián alapuló programot, majd meg fog nyílni a nagyközönségnek is.
A Bard (magyarosan Bárd) chatbotot a Google saját mesterséges intelligenciája, a LaMDA hajtja. A Portfolio megjegyzi, hogy a cég egyik mérnöke előzetesen a programot egyenesen érzőként jellemezte, mivel az emberhez nagyon hasonló mondatalkotásra képes.
Pichai hozzátette, hogy a Bard az információk szintetizálására is képes lehet. Például választ adhat olyan összetett kérdésre, minthogy a zongorán vagy a gitáron könnyebb megtanulni játszani.
Nem kápráztatta el a befektetőket
Úgy tűnik, a nagy várakozások ellenére nem ragadtatta el a Bard a befektetőket. Balul sült el az első bemutatója, miután rossz választ adott egy reklámvideóban az amerikai James Webb űrteleszkópról a Guardian online kiadása szerint.
Az Alphabet piaci értékéből 100 milliárd dollárt veszített, miután a Reuters beszámolt a chatbot hétfőn közzétett reklámfilmjének hibájáról. A videó működés közben mutatja a Bardot, ami az egyik kérdésre rossz választ ad. A reklámvideóban megkérdezik a programtól, hogy az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) James Webb űrteleszkópjának milyen új felfedezéseiről lehet mesélni egy kilencéves gyereknek. Az MI egy sor választ ad, köztük azt, hogy a James Webb használatával készítettek először képet egy Naprendszeren kívüli bolygóról. Ezzel szemben az első ilyen felvételt az Európai Déli Obszervatórium nagyon nagy teleszkópja (European Southern Observatory's Very Large Telescope, VLT) készítette 2004-ben - erősítette meg a NASA.
Egyébként egyelőre nincs arról hír, hogyan és mikor integrálja a cég a Bardot a keresőjébe.
Óriási összeggel támogathatja a Microsoft az OpenAI-t
Egyébként az Alphabet MI-jének a megnyitása arra lehet válaszlépés, hogy a Microsoft a napokban közölte, 2019 és 2021 után ismét befektet a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI-ba. A több évre szóló szerződésben foglalt támogatási összegről adatot nem közölt a rendmondi cég, viszont az iparági pletykák szerint nagyjából 10 milliárd dollárról lehet szó.
A Microsoft terve az, hogy felgyorsítja az OpenAI MI-fejlesztését, a kereskedelmi forgalomba hozatalát, illetve egyre több saját termékébe integrálja a startup technológiáját. Ahogyan azt mi is megírtuk, például ezzel turbózná fel a Google riválisának, a Bingnek a keresőmotorját, valamit beépítené az Office programcsomag néhány szoftverébe is.
Néhány hete tette elérhetővé a fejlesztő OpenAI cég a ChatGPT chatbotját a nagyközönségnek. A mesterséges intelligenciát használó chatbotokkal hasonlóan társaloghatunk írásban, mintha egy személlyel tennénk egy chatfelületen. Azonban a bot a kommunikációhoz jellemzően az interneten talált tudásanyagot használja fel.
A ChatGPT az elmúlt hetek egyik legforróbb beszédtémájává vált. Részben amiatt, mert a számtalan előnye mellett etikai aggályok is felmerülnek a használatával kapcsolatban. Például a szöveggenerátora meglehetősen elfogult, illetve az információi néha félrevezetők.
