Az elmúlt években az ellátási láncok szakadozása miatt omlott össze a chipgyártás és -szállítás világszerte, jelenleg pedig az óriási túlkínálat nehezíti az ágazat helyzetét. Megcsappant a kereslet, ami leginkább a világszerte magas inflációval és a kriptovaluták mélyrepülésével magyarázható.
Több éve hullámvölgyben a világ chipgyártása
Egy évvel ezelőtt óriási túlkeresletet kellett volna kielégíteniük a világ chipgyártóinak. Mégis manapság a 160 milliárd dolláros iparág minden idők egyik legnagyobb visszaesését éli át – írja a Bloomberg. Óriási chipkészletek állnak a raktárakban, a megrendelések száma csökken, a chipárak pedig zuhannak. Ennek szövődményeként például az Intel negyedéves vesztesége meghaladta a 660 millió dollárt, az árbevétele pedig több mint 30 százalékot zuhant.
A példátlan válság nemcsak az olyan iparági vezetők, mint az SK Hynix Inc. és a Micron Technology Inc. készpénztartalékait emészti fel, hanem a beszállítóikat is destabilizálja. A technológiai exportra támaszkodó ázsiai gazdaságokat megviseli, és arra kényszeríti a kevés megmaradt iparági szereplőt, hogy komoly együttműködési szerződéseket kössön, vagy akár a fúziókat is fontolóra vegye
- idézi Avril Wut, a TrendForce vezető kutatási alelnökét a Napi.
Veszteség minden chipen?
A koronavírus-járvány idején megugrott a kereslet a chipekre. A home office elterjedésével rekordot döntött a kereslet a számítógépekre, a táblagépekre és az okostelefonokra. Azonban mára jelentősen visszaestek a vásárlások, ami leginkább a világszerte kiugróan magas inflációval és az emelkedő kamatokkal magyarázható. Emellett a kriptovaluták mélyrepülése is visszavetette az globális igényeket például az erősebb videokártyákra, amelyek egyebek mellett a kriptobányászathoz is szükségesek.
A chipkészletek felhalmozódása és az árak bezuhanása azt eredményezte, hogy jelenleg az iparág legerősebb szereplője, a Samsung is bukik minden egyes legyártott chipjükön. A gyártók összesített működési vesztesége pedig idén elérheti az 5 milliárd dolláros rekordot az előrejelzések szerint, miután az eladásaik 30-50 százalékot zuhanhatnak.
Bizonytalanságok a kriptovaluták körül
A kirptovaluták ismételt felfutását, így a videokártyákra és a chipekre keresletének a növekedését hátráltathatja az is, hogy a kutatások alapján arányaiban az aranybányászatnál és a szarvasmarha-tenyésztésnél is nagyobb környezeti károkat okoz a kriptodevizák bányászata. A bitcoinbányászat környezeti terhe a szénbányászat és a sertéstartás közé esik. A jelenleg piaci értékének 35 százalékát teszi ki, de 2020-ban – az akkori ára mellett – ez az arány 82 százalék volt. A marhahúsnál 33 százalékról, a gázkitermelésnél 46 százalékról, az aranynál pedig 4 százalékról beszélhetünk.
A kriptovaluták bányászatának azért ilyen jelentős a környezeti lábnyoma, mert a tranzakciók ellenőrzésére szolgáló, „proof-of-work bányászatnak” nevezett számítási folyamaton alapszik, ami hatalmas villamosenergia-ráfordítást igényel.
Vannak olyan elméletek, melyek szerint a megújuló energiaforrások fedezhetnék a keresletet, de a kutatás szerzői szerint a bitcoinnál létrehozott érték minden egyes dollárjára vetített klímakár tízszer nagyobb, mint a szél- és napenergia-termelésnél.
