Arányaiban az aranybányászatnál is sokkal nagyobb környezeti kárt okoz a kriptovaluták bányászata. A szakemberek szerint akár „digitális marhahúsnak” is nevezhetnénk a bitcoint. Ráadásul a kriptopiac lassan egy éve gyengélkedik.
Óriási környezeti károkat okoz a kriptovaluták bányászata
Arányaiban az aranybányászatnál és a szarvasmarha-tenyésztésnél is nagyobb környezeti károkat okoz a kriptovaluták bányászata. Az Új-Mexikói Egyetem kutatása szerint a bitcoinbányászat környezeti terhe a szénbányászat és a sertéstartás közé esik. A jelenleg piaci értékének 35 százalékát teszi ki, de 2020-ban – az akkori ára mellett – ez az arány 82 százalék volt. A marhahúsnál 33 százalékról, a gázkitermelésnél 46 százalékról, az aranynál pedig 4 százalékról beszélhetünk – írja a Guardian.
A kriptovaluták bányászatának azért ilyen jelentős a környezeti lábnyoma, mert a tranzakciók ellenőrzésére szolgáló, „proof-of-work bányászatnak” nevezett számítási folyamaton alapszik, ami hatalmas villamosenergia-ráfordítást igényel.
Vannak olyan elméletek, melyek szerint a megújuló energiaforrások fedezhetnék a keresletet, de a kutatás szerzői szerint a bitcoinnál létrehozott érték minden egyes dollárjára vetített klímakár tízszer nagyobb, mint a szél- és napenergia-termelésnél. Korában pedig az is tanúságot nyert, hogy a munkabizonylatok működtetéséhez használt fosszilis energia aránya jóval magasabb, mint amennyit a kriptobányászat pártolói állítanak.
Összeomlás a kriptopiacon
Beszakadt a kriptovaluták piaca az elmúlt évben. A kriptopiac drámai zuhanását a szakértők leginkább a szabályozatlanságával és az Egyesült Államok évtizedes csúcsot jelentő inflációs adataival magyarázzák. Emellett a kriptotőzsde néhány meghatározó szereplője is nehéz hónapokon van túl, így sorra kellett drasztikus intézkedéseket hozniuk a túlélésük érdekében, például tömeges elbocsátásokat bejelenteniük.
