Jellemzően alábecsüljük az élelmiszer-pazarlás okozta kárt

45 ezer forint veszteséget okoz saját magának egy átlagos magyar az élelmiszerek pazarlásával évente. Ez igen nagy összeg annak a tükrében, hogy tízből hét lakos úgy gondolja, pozitív hatást gyakorol a környezetére. Pedig nem lenne nehéz úgy változtatni, hogy az anyatermészetnek és nekünk is jó legyen.


Rengeteg élelmiszer megy kárba

Magyarország 80 százaléka klímatudatosnak tartja magát, 71 százaléka pedig úgy gondolja, hogy pozitív hatást gyakorol az anyatermészetre – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország reprezentatív felméréséből.

Viszont a környezet-tudatosságunknak ellent mondanak azok az adatok, melyek szerint egy átlagos magyar évente 65 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel, ami körülbelül 45 ezer forint veszteséget jelent fejenként. A háztartások leggyakrabban azért pazarolnak, mert túl sok ételt vásárolnak és/vagy készítenek.

Számos ellentmondásra világít rá a kutatás

A felmérés több ellentmondást is tartalmaz, mégpedig:

  • A magyarok 80 százaléka kellemetlenül érzi magát, ha élelmiszert dob ki, mégis fejenként 45 ezer forintnyi élelemiszert nem hasznosítunk évente.
  • A kiugró élelmiszer-pazarlás ellenére azt állítja a többség, hogy tudatosan vásárol.
  • A hazai háztartások nagyjából a felével becsülik alá az általuk elpazarolt élelmiszerek értékét és mennyiségét.
  • A válaszadók többsége szerint 6,5 fokra kell beállítani a hűtőszekrényeket, azonban ezen a hőmérsékleten számos élelmiszer gyorsabban megromolhat. Az ideális szint 0-4 °C.
Az élelmiszerpazarlás nemcsak globális, hanem hazai szinten is súlyos probléma. Magyarországon évente közel kétmillió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, jelentős része a háztartásokban. Éppen ezért tartottuk kiemelten fontosnak, hogy a lakosságot folyamatosan tájékoztassuk, és óvodai, iskolai szemléletformáló programot indítsunk, így közösen vegyük fel a harcot a pazarlás ellen

- nyilatkozta dr. Kasza Gyula, a Nébih Maradék nélkül programjának vezetője.

Sokan nem tudják, hogy meddig fogyaszthatók a lejárt élelmiszerek

A kutatás arra is rávilágított, hogy csupán a magyarok 39 százaléka lehet tisztában vele, hogy különbség van a fogyasztási- és a minőségmegőrzési idő között.

A gyorsan romló élelmiszerek, mint a tej, a hús vagy a tojás élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek a csomagolásukon szereplő fogyaszthatósági idő után. A tartós élelmiszerek viszont a rajtuk feltüntetett dátum után is ehetők lehetnek, ezeken »fogyaszthatósági idő« helyett »minőségmegőrzési idő« szerepel. Az ilyen termékek állapotáról érdemes a saját érzékszerveinkkel is meggyőződni a felbontáskor, de nagy általánosságban elmondható, hogy egy zöldségkonzerv vagy egy kiló rizs akár több hónappal a lejárata után is fogyasztható, ha sértetlen a csomagolása

- tájékoztatott Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank szakértője.

Arról, hogy meddig fogyaszthatók a lejárt élelmiszerek, bővebben ITT írtunk.

The Conversation

Ne hagyd ki!