búzafejeket tart a kezében egy férfi a búzaföldön

Az EU évente 153 millió tonna élelmiszert pazarol el.


Az EU több élelmiszert pazarol el, mint amennyit importál, pedig egy most készült jelentés szerint az élelmiszerár-inflációt a gazdaságokban keletkező pazarlás visszaszorításával ki lehetne ütni – írja a Guardian.

Az EU-ban évente mintegy 153 millió tonna élelmiszert pazarolnak el a tanulmány becslései szerint, ami a korábbi becslések duplája, és 15 millió tonnával több, mint amennyit behoznak. A jelentés szerint csak az EU-ban elpazarolt búza mennyisége Ukrajna búzakivitelének nagyjából a felét, az EU egyéb gabonaexportjának pedig a negyedét teszi ki.

A tanulmányt készítő Feedback EU igazgatója, Frank Mechielsen elmondta:

A magas élelmiszerárak és a megélhetési válság idején botrányos, hogy az EU potenciálisan több élelmiszert dob el, mint amennyit importál. Az EU-nak most lehetősége van arra, hogy jogilag kötelező érvényű célokat tűzzön ki arra, hogy 2030-ig felére csökkentse az élelmiszer-pazarlást, és ezzel kezelje az éghajlatváltozást és javítsa az élelmezésbiztonságot.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a múlt hónapban az élelmiszerárak 8%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, részben az ukrajnai háború miatt. A búza, a kukorica és a szójabab ára idén még a 2008-as pénzügyi világválság csúcspontján felállított rekordokat is meghaladta. Itt írtunk részletesen az élelmiszerárak változásáról. Az élelmiszerválság kilátásairól itt és itt. A magyar árstopok meghosszabbításáról pedig itt.

Abdolreza Abbassian gabonapiaci elemző, a FAO korábbi vezető közgazdásza szerint az olcsó élelmiszerek kora lejárt, és az árak valószínűleg magasak maradnak, még az orosz-ukrán háború befejezése után is:

Az energiahelyzet, a műtrágyahelyzet, a világ bizonytalanságai miatt, beleértve a szállítást, nem beszélve az éghajlatváltozásról, el kell fogadnunk, hogy az élelmiszerárak nem lesznek azon a szinten, mint egy évtizeddel ezelőtt, amihez hozzászoktunk.

A fenntartható élelmezési rendszerekkel foglalkozó nemzetközi szakértői testület társelnöke, valamint a rendkívüli szegénységgel és az emberi jogokkal foglalkozó ENSZ különelőadója, Olivier De Schutter szerint a probléma az, hogy az agrár-élelmiszeripar történelmileg előnyösebbnek találta a pazarlást, mint a hatékonyságot:

Az élelmiszerlánc mindkét végén drága a pazarlás csökkentése, és nyereséges több élelmiszert eladni az embereknek, mint amennyire szükségük van. A szavatossági időt is úgy határozzák meg, hogy az embereket arra kötelezi, hogy többet vásároljanak, mint amennyit ténylegesen el tudnak fogyasztani.

Brüsszel várhatóan még az idén javaslatot terjeszt elő a világ első, jogilag kikényszeríthető céljaira az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében. 43 zöld civil szervezet támogatta a Feedback EU felhívását, mely szerint 2030-ra 50%-kal kellene csökkenteni a pazarlást.

Piotr Barczak, az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) vezető tisztviselője elmondta:

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai keretében valamennyi uniós ország elkötelezte magát az élelmiszer-pazarlás felére csökkentése mellett. Közel 10 évvel később azonban nem sokat értek el, és gazdaságainkban még mindig hihetetlenül nagy mennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik.

The Conversation

Ne hagyd ki!