Eddig is csupán 4 százalékos jövedelmezőséggel működtek a hazai tógazdaságok

Nem a legjobb éveiket élik a hazai tógazdaságok. Szárazság nehezíti a helyzetüket, aminek a profitjuk látja leginkább a kárát. De más gondjuk is akad.


Végét járhatja több magyar halgazdaság

Különösen súlyos helyzetbe kerültek a hazai tógazdasági haltermeléssel foglalkozó vállalkozások a közelmúltban, miután több cég 60-70 százalékos kapacitással tudott csak működni a vízhiány miatt tavaly. Csupán a tiszántúli halgazdaságok helyzete volt jobb valamivel, hiszen az öntözőcsatorna-hálózat miatt számukra könnyebben volt megoldható a vízpótlás. Ráadásul az évszázad egyik legszárazabb telén vagyunk túl, ami idén tovább mélyítheti a szektor válságát.

Az urnát megrendelhetjük az ezer éves magyar halászat számára. (…) Nem csak a Balaton vagy a Velencei-tó vízellátásával vannak gondok, hanem a dunántúli kisebb halastavak is megszenvedik, hogy nincs elég víz a teljes feltöltésükhöz

- fogalmazott Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője az Indexnek.

Egyre kevésbé gazdaságos a termelés

A tógazdaságok átlagosan 4 százalékos jövedelmezőséggel működtek az előző években úgy, hogy biztosították a magyar lakosság halfogyasztását, valamint nagyjából 800 ezer horgász sportolási és szórakozási igényeinek adtak helyet, továbbá egy normál évben exportra is termeltek. Emellett ökoszisztéma-szolgáltatást is nyújtottak, hiszen szaporodási helyet biztosítottak több állat számára.

A korábbi években 20-25 ezer tonna kibocsátást ért el a hazai ágazat, amelyből mintegy 15 ezer tonna volt az étkezésre szánt hal. Az előzetes adatok szerint tavaly viszont 40 százalékkal csökkent a haltermelés.

A szakember szerint idén jobb esetben is csak a belföldi kereslet fedezésére tudnak elég halat termelni. Ehhez a vízhiány mellett hozzájárulnak a kiugróan magas takarmány-, energia-, alkatrész- és munkaerőköltségek is. Továbbá a magas infláció miatt azzal is számolniuk kell, hogy idén visszaszorulhat a hal kereslete, úgy pedig nem valószínű, hogy érvényesíteni tudják az áraikban a költségeik növekedését.

A külföldi trendek azt mutatják, hogy akár szántó is lehet a halastavakból

A szakember megemlítette azt is, hogyan kezelték Romániában a hasonló helyzetet. Mivel a kukoricát kevesebb bajjal és nagyobb haszonnal lehet termelni, mint a halakat, valamint a növény különösen kedveli a tógazdaságok tápanyagdús talaját, a román gazdák nagyjából ezer hektár halastavat szántottak be a gabonanövény miatt. Hasonló tervekről pedig idehaza is egyre többet hallani.

Félő, hogy támogatás híján többen is feladják. Az ágazat jelentős része nem bír ki két aszályos évet. Támogatásért viszont évek óta eredménytelenül lobbizunk uniós és hazai szinten is

- nyilatkozta Lévai Ferenc.

The Conversation

Ne hagyd ki!