Sok süllő pusztult el a Tisza-tóban

Több száz kiló süllőtetemet találtak szakemberek a Tisza-tó Apota-területén. Elméletük is van arra, hogy mi okozhatta a halak pusztulását.



Több mázsa hal veszett oda

Süllők tömegeinek a tetemét találták javarészt jégbe fagyva a Tisza-tó északi részén a közelmúltban. Ez az utóbbi évek átlagától nagyobb mennyiség. A szakemberek számára az eddigi „jéghelyzet” nem tette lehetővé a terület megközelítését (vékony jég fedte a tavat), a napokban azonban megváltozott a helyzet. December 23-án gyalog rá tudtak menni a tóra, ahol a becsléseik szerint 300-400 kilónyi tetemet találtak az 1 és 6 kiló közötti süllőkből – áll a Sporthorgász.eu sajtóközleményében, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy a jégen tartózkodás egyébként veszélyes, ezért tilos.

A halpusztulást több ok is előidézhette (például valamely mérgező gáz túlzott jelenléte vagy a létfontosságú oxigén hiánya), azonban ezesetben konkrét elmélettel álltak elő a szakértők.

„Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a haváriát a túlságosan sekély, maximum 40 cm mély víz és egy időjárási anomália halálos kombinációja okozhatta. A közelmúltban tomboló viharos szél iránya és ereje révén extrém mértékben kavarta fel az akkor még nyitott terület vizét. A nagy mennyiségű lebegő hordalék képes rárakodni a halak kopoltyújára, ami súlyos esetben a gázcserét is akadályozza. Az ilyen oxigénhiányos állapotot az érzékeny süllők nem képesek huzamos ideig elviselni, ez okozhatta pusztulásukat”

– áll a sajtóközleményben.

A szakembereknek van javaslatuk a helyzet megoldására annak érdekében, hogy később ne fordulhasson elő hasonló probléma. A véleményük szerint érdemes lenne rekonstruálni a régi medreket azáltal, hogy eltávolítják a veszélyes iszapot. Ez segítené a halak biztonságos telelését, valamint javítaná az áramlási viszonyokat, valamint a tárolt víz mennyiségét is megnövelné. Ennek érdekében a szakértők már korábban összeírták a területek listáját, amelyeken a kotrás halgazdálkodási szempontból indokolt lehet.

Ellenőrzik a halgazdaságokat

A közelmúltban ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy bár nem a halpusztulások miatt, de a Nébih egész évben ellenőrzi a hazai vizeken a horgásztatást és a haltelepítéseket. Ennek oka, hogy csakis nyilvántartott halgazdaságokban, a hatóság által jóváhagyott gazdálkodási terv alapján, az arra jogosult személy vagy szervezet folytathat horgászatot vagy haltelepítést. Ez alól a magántulajdonban lévő, nyilvántartásba nem vett „horgásztavak” sem mentesülnek.

Halgazdálkodásokban talált szabálytalanságok miatt 50-ből 5 esetben bírságolt idén a Nébih Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ), mintegy 6 millió forint összegben. Két esetben pedig a haltelepítést is megtiltották itthon nem honos halfaj jelenléte miatt.

Fontos megemlíteni, hogy Magyarországon szinte minden olyan vízterület halgazdálkodási vízterületnek minősül, amely időszakosan vagy állandóan alkalmas a halak életfeltételeinek biztosítására. Kivételt csak néhány haltermelő, engedélyekkel rendelkező, mesterséges létesítmények képez. Ráadásul mindig be kell jelenteni a vízterületet a halgazdálkodási hatósághoz.

The Conversation

Ne hagyd ki!