A szerencsésebb „konténervadászok” akár értékes elektronikai árucikkre is szert tehetnek, de olyanok is akadnak, akiknek hat tonnányi sajt borul a nyakukba.
Fuldokló kikötők
A hajózási ágazatban uralkodó káosz már nem csak a kereskedők és a vásárlók életét keseríti meg. A tengeri, óceáni szállítmányozási táraságok is egyre nehezebben tudnak megszabadulni a nyakukon maradt termékektől. Ahogyan arról korábban mi is többször beszámoltunk, a világ nagyobb kikötőiben ezer számra halmozódnak az árucikkekel teletömött hajókonténerek. A Los Angeles-i és a Long Beach-i vizeken nem ritka, hogy hetekig, akár több mint egy hónapig horgonyoznak a teherszállítók, mielőtt kiköthetnének. Még ha sikerül is nekik lerakodni az árut, sok esetben egy hétnél is tovább tart a konténerek tovább szállítása.
Ennek eredményeképp napról-napra gyarapodik azoknak a kereskedőknek a tábora, akik ráuntak a várakozásra, és inkább nem küldenek kamionokat az általuk rendelt termékek elszállítására. Sokak számára pedig egyszerűen jobban megéri „elhagyni” a konténereket, mint hogy kifizessék a késések miatt felszámított extra költségeket.
Dübörög a biznisz
Ha az importőrök végül nem veszik át az árut, akkor végső soron a hajózási társaságnak kell állni a cechet. A szállítmányozók világszervezetének (FIATA) álláspontja szerint egy konténer elhagyottnak minősül, ha a rakomány -helytől függően- 20-90 napig vesztegel a kikötőben. Ezután a társaságnak három lehetősége van:
- tovább értékesíti egy harmadik félnek,
- eladományozza,
- vagy megsemmisíti a szóban forgó árucikkeket.
Jellemzően az első megoldást választják, árveréseken versenyeztetik a konténereket. Az angliai székhelyű JS Cargo & Freight Disposal hulladékkezelő vállalat igazgatója, Jake Slinn a Bloombergnek mondta el, hogyan néz ki egy ilyen árverés. Először is fontos megjegyezni, hogy az árveréseken nemcsak a „hivatásos konténervadászok”, hanem bárki részt vehet. Ezeket gyakran az online térben rendezik, például ezen az oldalon.
Az árverés különlegessége, hogy a licitálók nem tudják, mit rejtenek a konténerek. Slinn elmondása szerint az alumíniumtól kezdve a mellimplantátumokon és az elektromos rollereken át egészen a tökmagigg, szinte bármit rejthetnek a tárolók.
Olyan, mint a Raktár-háborúk
-utalt Slinn a népszerű amerikai reality showra.
Ahogy fogalmazott, egy sikeres licitálás után csak annyi a dolguk, hogy kitalálják, hogyan tudnának profitálni például hat tonnányi sajtból. Persze vannak jobb fogások is, amelyeken könnyebb továbbadni. Nemrégiben például egy konyhai eszközökkel teletömött konténert tudott megcsípni. Olyan az egész, mint a zsákbamacska.
Slinn hozzátette, hogy többnyire két lehetőségük van a felvásárlás után:
- vagy tovább értékesítik a termékeket,
- vagy a hajótársaság fizet nekik, hogy biztonságosan megsemmisítsék a konténerben rejlő árucikkeket
Utóbbi általában a környezetre káros anyagok esetében fordul elő.
Soha nem bocsátottak árverésre olyan sok, árucikkekkel teletömött hajókonténert, mint napjainkban. A jelenség sok ember figyelmét felkeltette, érdemes azonban vigyázni, ugyanis komoly szakértelmet követel, hogy valaki nyereségesen adja el a termékeket, bármilyen árucikkről is legyen szó. Ne feledjük, a konténerek nemcsak autókat és laptopokat tartalmaznak. Gondolj csak bele, kinek tudnál eladni 10 tonnányi mellimplantátumot?
