A ChatGPT megjelenésével elárasztották az internetet a mesterséges intelligenciával (MI) létrehozott szövegek, történetek. Egy magyar költő és egy kiadóigazgató mondta el, hogyan látja az MI helyzetét az irodalomban.
Felforgathatja az MI a könyvpiacot?
Egy amerikai sci-fi magazin kiadójához csak februárban 700 emberi és 500 MI által írt novella futott be. Az egyik szerkesztő szerint könnyű volt kiszúrni a ChatGPT alkotásait. Több mű érkezett ugyanazzal a címmel - valószínűleg a megadott hasonló kulcsszavak miatt -, valamint szegényes írói eszközök jellemezték ezeket a szövegeket. Azonban többen feltették a kérdést: ha a jövőben fejlődni fog a technológia, mi lesz az emberi írókkal és a könyvpiaccal?
Simon Márton költő is tesztelte a ChatGPT szövegalkotó képességeit. Például arra kérte a chatbotot, írjon verset Simon Márton stílusában. Az eredmények egymásra nagyon hasonlító szövegek voltak.
Első pillantásra legalább nyelvtanilag rendben volt a vers, de ha alaposabban megnéztem, kiderült, hogy minden szókapcsolata zagyvaság, a mondanivalója pedig minden esetben annyi, hogy régen mennyire jó volt, most pedig milyen rossz
- nyilatkozta a költő a VG-nek.
Hozzátette, talán jobb eredmény született volna, ha részletesebb instrukciókat ad, de annyi idő alatt saját maga is megfogalmazhatta volna a pár soros verset.
Más szakember sem lelkesedik a programért
Ez a dilettáns szint, amely a mélység vágyától a végtelenségig felhígul, ilyen kézirat ezerszámra érkezik egy kortárs szépirodalmi kiadóhoz, mert ezt az emberiség is képes produkálni. (…) Bármilyen profik is ezek a rendszerek, a szerkesztők számára három-négy oldal után kiderül, ha nem ember alkotta meg az anyagot. Ezeket a fordításokat nem tudjuk használni, és a munkát újra el kell végezni. Aki valaha dolgozott szöveggel, nem gondolhatja komolyan, hogy az lélektelenül, személytelenül, csupán egy gépre hagyatkozva gondozható. Az a baj ezzel a fránya irodalommal, hogy túlontúl emberi
- tette hozzá Sárközy Bence, a Libri Kiadói Csoport ügyvezetője és kiadási igazgatója.
Magyarul írt mesét a MI, igaz, bele kellett nyúlni
Azonban van, aki elégedett a nagy nyelvi modellek szolgáltatásaival. Bereczki Nóra saját meséket írt a két és fél éves fia altatásához. Ehhez ő is a ChatGPT nevű nyelvi modellt vette segítségül, amivel 8 óra alatt 12 darab rövid történet született. Ahogyan arról beszámolt, a programmal generált mesék szövegei rövidek, könnyen érthetők és szórakoztatók voltak. Egy másik alkalmazással illusztrációkat is készített a történetekhez. Mindezeket egy könyvbe szerkesztette, kinyomtatva, a végeredmény pedig tetszett a kisfiának is.
A történetek előállításának feltétele volt, hogy a lehető legegyszerűbb mondatokkal meg kellett adni hozzájuk a legfontosabb információkat, például az elképzelt alaptörténetet, a témát és a végkifejletet. Ezek hiányában a program nem feltétlen generált élvezhető eredményt.
A meseíró projektben az utómunka vitte el a legtöbb időt. Bereczki Nóra kiemelte, hogy egészen jól működött a robot magyar nyelven, azonban a szöveghez utólag hozzá kellett nyúlni a nyelvi hibák miatt. Úgy tűnt, hogy az MI-nek főleg ragozás és szintaxis terén kellene fejlődnie.
A vízcseppnél azt kértem, hogy írjon X szavas mesét a vízcsepp körforgásáról, amire adott egy történetet. Én ebben utólag azért még átírtam szavakat, kisebb szakaszokat, hogy a végeredmény jobban tetszen
- mondta Bereczki Nóra.
