Szorongatott helyzetbe kerültek a közétkeztető cégek a hatalmas élelmiszer-infláció, a megugró energiaárak és a béremelési kényszer miatt. Nagyjából 20 százalékos díjemelésből kell kivitelezniük a tanévet, de ettől többre lenne szükségük.
Több a rossz, mint a jó hír a hazai menzák életében
Nincsenek élelemiszer- és alapanyag-ellátási gondjaik a hazai menzáknak, és nem kell újratervezniük az étlapjaikat sem az idén. Emellett a koronavírus-járvány előtti időket idézi az előfizetéseik és a lemondásaik száma is. Ezzel vége a jó híreknek az iskolai menzákkal, pontosabban a közétkeztető cégekkel kapcsolatban.
Szakértői becslések szerint nagyjából 30 százalékos szolgáltatásidíj-emelést kellett volna érvényesíteni az ágazatban, azonban jellemzően 20 százalékos valósult meg, gyakran két lépésben. Általában nem sikerült többről megállapodniuk az önkormányzatokkal. A közétkeztető cégek jelentős költségnövekedéséhez hozzájárult az elkerülhetetlen bérfejlesztés, de leginkább a rendkívül magas (éves alapon novemberben 44 százalékos a KSH szerint) élelmiszer-infláció tehet róla.
Hatalmas probléma az árak tervezhetetlensége, szinte általánossá vált, hogy néhány nappal az esedékes emelés előtt értesülnek az új árakról, amikor az aktuális étlap már régen összeállt, és csak utólag lehet finomhangolni a részleteket. (…) Ment a Covid, jött az infláció, és egyelőre nem lehet látni, hol áll meg a folyamat. Az éves inflációs adatokra vár a szektor egy része, aki viszont nem ehhez kötötte az automatikus idei díjemelést, most komoly alkudozásra kényszerülhet
- nyilatkozta Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetség (VIMOSZ) vezetője a VG-nek.
A szakember hozzátette, hogy az élelmiszer-beszállítókkal szemben az infláció és az energiaárak emelkedése miatt elveszítették az alkupozícióikat a közétkeztető cégek. Mindamellett mindenkit megnyugtatott, hogy az ágazati problémák ellenére sem fogják csökkenteni a szolgáltatásaik minőségét, és nem nyúlnak az étlapokhoz sem.
Toronymagas infláció
A Központi Statisztikai Hivatalnál (22,5 százalék) nagyobb drágulást mért az Eurostat hazánkban novemberben. A harmonizált fogyasztóiár-indexük (HICP) szerint 23,1 százalék volt az átlaginfláció Magyarországon a 11. hónapban. Az élelmiszerek áremelkedése a teljes termékcsoportot nézve 49,2 százalékra rúgott. Országunk az első helyre ugrott az éves általános árnövekedés tekintetében az Unióban. Az Európai Unió átlagában a HICP-infláció 11,1 százalék volt.
Magyarországon az infláció gyorsul. A decemberi adatban az üzemanyag-ársapka kivezetése is benne lesz, ami várhatóan 2-3 százalékponttal dobja meg a hazai mutatót.
