Adatokat gyűjt a Mol a Budapest határában lévő Üllő-észak terület felszín alatti kőzetrétegeinek az elhelyezkedéséről. Úgy vélik, kőolajat rejthet a föld azon a vidéken, így újabb kutatófúrások indításában bíznak.
Üllő-északot vizsgálta a Mol
Háromdimenziós szeizmikus mérésekkel kutatta a Mol megbízásából az Acoustic Geofizikai Kft, érdemes-e kutatókutat fúrnia az Üllő közelében feltételezett szénhidrogén-lelőhelyen. A helyszíni munkájuk hétfőn zárult.
A területen 100-120 ember dolgozott február végétől. A mérésekhez egy nagyjából 30 tonnás berendezést is használtak, ami egy szállítójárművön rögzített vibrátor, amely rezgéseket bocsát ki a föld mélye felé. Azok visszaverődését geofonok érzékelik és továbbítják a műszerkocsin lévő eszközökre. Végül az adatok alapján 3D-s képet alkotnak a vizsgált, felszín alatti területről. Ez segít meghatározni, milyen mélységbe célszerű fúrnia a szakembereknek. A munka 30 négyzetkilométeren zajlott, a visszaverődött rezgéshullámokat pedig 12 ezer érzékelő gyűjtötte be.
Homonnay Ádám a Mol magyarországi kutatásáért és termeléséért felelős igazgatója a helyszínen arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, a vecsési kőolajtalálat felértékelte az Üllő melletti területet is. Arra számítanak, jó eséllyel bukkanhatnak ott is kőolajra.
Olaj Vecsés alatt
A Mol novemberben jelentette be, hogy jelentős mennyiségű kőolajat talált a Vecsés határában, 2100 méter mélyen. Az új kút napi 600 hordó termeléssel indul, de a később tervezett 700-1000 hordó mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a cég harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lesz. Egyedül képes kiváltani az elöregedő algyői mező teljes éves természetes hozamcsökkenését. Az olajat közvetlenül a százhalombattai Dunai Finomítóba szállítják.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményében arról tájékoztatott: minden csepp Magyarországon kitermelt kőolaj hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az ország energiafüggősége. A jelenleg termelt készletek idővel kimerülnek, de próbálják a termelést szinten tartani. A Mol az elmúlt 5 évben 133 milliárd forintot költött erre, ha ezt nem tenné, évi 15-20 százalékkal csökkenne a termelésük.
További olaj- és gáztartalékok lehetnek Magyarország alatt
Dr. Szabó Tibor szakértő, miskolci olajmérnök akkor elmondta: a szénhidrogén-kutatás hosszadalmas felszíni geofizikai méréseken alapul. Ha kedvező adatokat hoznak a vizsgálatok, a kőolajon és földgázon kívül jelezhetnek sós vizet vagy termálvizet is. Azért, hogy tisztázzák mit találtak, próbafúrásokra van szükség. Ilyen fúrásoknak köszönhetjük például a bogácsi, egerszalóki, hajdúszoboszlói és szentesi fürdőinket.
Azonban a mélyfúrásoknak technikai korlátjaik vannak. Van egy olyan mélység, ahol a fokozódó nyomás mellett az emelkedő hőség is megálljt parancsol, ezért ezeken a területeken kitermelésen egyelőre nem gondolkodhatnak.
Erre példa a makói gázmező, ahol a 60-as évek óta tudják, hogy a talaj 5000 méter mélységben hatalmas mennyiségű földgázt rejt. Ott körülbelül 600 milliárd köbméter földgázról lehet szó. A kitermelése 2005-ben elkezdődött, azonban a nagyon magas költségei miatt egyelőre kudarctörténet.
A szakértő szerint szinte biztos, hogy vannak feltáratlan szénhidrogének Magyarország alatt olyan területein, ahol egyelőre nem kutattak. Valamint a technológia fejlődése miatt érdemes lehet olyan helyeken is vizsgálódni, amelyeken az 50-es, 60-as években végzett kutatások nem jártak sikerrel. Azonban a próbafúrások rendkívül költségesek.
(Borítóképünk illusztráció.)
