Új felmérés világít rá, évről évre csökken az asztali számítógépek és a laptopok szerepe az online vásárlásoknál. Azonban vannak trendek, amelyek erősödnek az internetről rendelők körében. Soroljuk, melyek azok!
Egyre többen vásárolnak mobiltelefonnal az internetről
A Reacty Digital friss, e-kereskedelmi kutatásából kiderül, 2024-ben a felhasználók 73 százaléka rendel a mobilján keresztül az internetről. Ez a mutató 2021-ben 60 százalékon állt.
Azonban csökken az asztali számítógépek és a laptopok használata a netes megrendeléseknél.
A felmérés arra is rámutat, az online vásárlók 55 százalékának lényeges, hogy a webáruházak mobilbarát felülettel rendelkezzenek. Legyen szó akár saját applikációról, vagy mobilra is optimalizált weboldalról.
Továbbá kiemelten fontos a magyar nyelvű kommunikáció is, hiszen a vevők 76 százaléka preferálja ezt.
A hwsw ezzel kapcsolatban megjegyzi, a fordítóprogramok egyre jobb minőségben fordítják le a weboldalakat. Például így alakítja magyar nyelvűre az oldalát a Temu is. Részben ezzel magyarázható, hogy egy felmérés szerint a magyarországi vásárlóik 32 százaléka nincs tisztában azzal, hogy külföldi oldalról rendel.
Megváltozott a piac: leszakadóban a magyar online kereskedők
Egyébként 2023-ban csak 8,5 százalékkal bővült a magyar online kiskereskedelmi forgalom, 2024 első negyedévében pedig tovább lassult a növekedés. De miért fontos ez?
Az internetes kiskereskedelem hosszú évekig komoly növekedést mutatott, ebből pedig értelemszerűen rengeteg piaci szereplő húzott hasznot. Ez az időszak azonban úgy tűnik, véget ért, és az előrejelzések szerint jóval nehezebb évek következnek a magyar cégek számára.
Bár a kis mértékű növekedés még mindig sokkal jobb, mint a hagyományos bolti kereskedelem 7,9 százalékos csökkenése 2023-ban, a tavalyi 17 százalékos inflációt figyelembe véve egyértelművé válik, hogy a vásárlóerő csökkenése miatt a magyarok jelentős része az online szegmensben is kevesebb és olcsóbb árut vesz.
A magyar e-kereskedők az elmúlt időszakban eléggé lemaradtak a regionális terjeszkedésben, mivel nem voltak elég tőkeerősek és innovatívak ahhoz, hogy külföldön is értékesítsenek. Ebből következik, hogy a Magyarországon sikeres online boltok nagy része (például az Emag, a Kifli vagy az Alza) nem magyar hátterű cég.
Az sem javít a helyzeten, hogy a hazai vásárlók elkezdtek elfordulni a magyar tulajdonú boltoktól – ebben pedig elég nagy szerepe van a kínai Temu megjelenésének.
Az internetről is vásárló magyarországi lakosok száma 4,2 millió körül mozog – ebből pedig a Temunak hihetetlenül gyorsan sikerült 1,2 milliót megnyernie magának. A kínai vállalat ugyanis közvetlenül, plusz haszon nélkül kapcsolja össze a távol-keleti gyártókat a vevőkkel, ráadásul forintban is lehet fizetni a platformon.
Ezzel értelemszerűen nem tudnak versenyezni a magyar webáruházak, de minőségben és vásárlói élményben is csak akkor vehetik fel a harcot, ha fejleszteni kezdenek – ehhez pedig tőkére és plusz munkaerőre lesz szükségük.
