Európa-szerte jelentősen emelkedett a száraztészta ára. Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is az árak mérséklését követelik fogyasztók. Egyes versenypiaci hatóságok és néhány kormány is az árszint csökkentésével próbálkozik.
Túl drága lett a száraztészta
Olaszországban átlagosan 15,7 százalékkal, az Egyesült Királyságban 27,6 százalékkal, Németországban 21,8 százalékkal, Franciaországban pedig 21,4 százalékkal drágult a száraztészta kilója a boltokban áprilisra éves alapon (összehasonlításképp: Magyarországon ugyanebben az időszakban 47,6 százalékkal a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint).
Ezek a számok meghaladták az adott ország általános inflációs értékét is. Ráadásul annak ellenére tetemes az áremelkedés, hogy a búza ára az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent.
A tésztaféle ekkora drágulását nem igazán viselik el a nyugati vásárlók, ezért fogyasztók és több kormány is beavatkozást sürget. Egyre nagyobb nyomást helyeznek a tésztagyártókra azért, hogy csökkentsék az áraikat.
A drágulást leginkább a megemelkedett alapanyagárakkal, a növekvő munkabérekkel, a dráguló csomagolóanyaggal, a megugrott energiaköltségekkel és az egyre költségesebb logisztikával magyarázzák a gyártók. Hozzáteszik, hiába csökkent a búzaár, ők még mindig a korábban rekordáron vásárolt búzából állítják elő a termékeiket. Giuseppe Ferro, az egyik legnagyobb olasz tésztagyártó vezérigazgatója szerint ez a raktárkészlet még három-négy hónapig tarthat ki.
Nem nyugszanak bele a fogyasztók
Azonban ezzel a magyarázattal nem elégszik meg sok vásárló. A VG megjegyzi, többen a cégek kapzsiságát sejtik a rendkívül magas árak mögött.
Az ügy miatt Adolfo Urso olasz ipari miniszter válságtanácskozást hívott össze májusban. Viszont a kormány nem avatkozott bele a piaci folyamatokba, mivel arra számítanak, a piac hamarosan korrigálni fog.
A fogyasztók nem érték be ennyivel. A versenyhatóság vizsgálatát kérték abban az ügyben, hogy a vállalatok manipulálhatták-e összejátszással az árakat. A kormánytól többen árplafon bevezetését követelik, valamint arra bíztatják a lakosságot, ne vásároljanak tésztát a következő héten.
Mindeközben a francia pénzügyminiszter belengette, adóval fogja visszanyesni a sütőipar nyereségét, ha a szereplők nem csökkentik az áraikat. Ezután az árcsökkentésbe 75 élelmiszergyártó ment bele. A brit kormányt is felkérték a szupermarketek „nyerészkedésének” kivizsgálására, de azok elutasította azt, azonban az ország versenyfelügyelete megígérte, kivizsgálja az ügyet. Viszont a spanyol kormány 5 százalékra felezte a száraztészták áfáját.
Megszűnik az élelmiszerárstop, változik a kötelező akciózás
Mindeközben Magyarországon meghosszabbította a kormány az élelmiszerárstopot augusztus 1-jéig, azt követően az intézkedés megszűnik - jelentette be a Miniszterenökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely az élelmiszerárstop kivezetését azzal indokolta, a jelenlegi előrejelzések szerint augusztusban jelentősen csökken az infláció, 15 százalék körül várható, és a mérséklődésének a felgyorsulása folytatódni fog ősszel is.
A miniszter bejelentette azt is, hogy a kötelező akciózás jelenleg előírt 10 százalékos mértékét 15 százalékra emeli a kormány, továbbá az akciózást kiterjesztik azokra a termékcsoportokra is, amelyek eddig az élelmiszerárstop hatálya alá estek. Kifejtette, a heti akciós időszakot megelőző harminc napban a bolt által alkalmazott legalacsonyabb bruttó árnál legalább 15 százalékkal kedvezőbb áron kell adni az üzleteknek az érintett termékeket a jövőben.
Közölte, az árstopos termékeknél nem lehet a legalacsonyabb árat figyelembe venni, hiszen az az árstopos ár, ezért ebben az esetben a bruttó beszállítói árból indulnak ki és azt kell 15 százalékkal csökkenteni.
A miniszter azt mondta, miközben az akciós termékeknél jelentősebb árcsökkenésre lehet számítani, miközben az infláció is csökken, addig az árstop megszűnését követően az érintett termékeknél is lesz egy fék, ami az áremelkedésnek gátat szab. Arról is gondoskodnak, hogy mindenkinek láthatóan és érthetően jelezzék az üzletek az árcsökkentett termékek körét és az árcsökkentés tényét.
